Description
A szerkesztő üzenete:
A magyar forradalom és nemzeti szabadságharc (az elnevezés a hat év börtönbüntetésre ítélt, és azt az utolsó napig letöltő Kossuth-díjas írótól, Páskándi Gézától származik!) 55. évfordulójára megjelent kötet – mert valójában kötetről, és nem a hagyományos értelemben vett tudományos füzetről van szó! – szerzői a szerkesztő kivételével nem hivatásos történészek. Visszaemlékezésüknek azonban – ahogyan dr. Pákh Tibor fogalmaz – a személyesen megélt történelemben 1956-os szabadságharcunknak óriási jelentősége van.
1956-os forradalmárok vallanak a legszemélyesebb élményeikről. A vallomások döntő többsége először lát nyomdafestéket, először jut el a nagybetűs Olvasóhoz.
A Hősiesség –Tisztesség – Méltóság címet viselő kötet szerzői között ott találjuk Albert Camus Nobel-díjas írót, akinek A magyarok vére című, metaforává nemesedett vallomását ezúttal nemcsak magyar, hanem francia és angol nyelven is olvashatjuk. Márai Sándor Mennyből az angyal című verse nemcsak egyetlen forradalmi antológiából, de a mostani ünnepi kiadványunkból sem hiányozhat. Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke drámai hangvételű írásban vall 1956-ról, annak mához, és az elkövetkező korokhoz szóló üzenetéről. Akárcsak Hanna Arendt. XVI. Benedek pápának, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának az ötvenedik évfordulóra kiadott angol nyelvű üzenetét, az Európai Parlament állásfoglalását, José Manuel Barrosonak, az Európai Parlament elnökének az Országházban az 50. évfordulón, az ünnepi megemlékezésen elhangzott felszólalását, az Orosz Felsőház nyilatkozatát, a kanadai parlament határozatát, az MVSZ rendkívüli, emlékező Küldöttgyűlésének a magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját köszöntő Népek Krisztusa, Magyarország címet viselő nyilatkozatát – magyar, angol és francia nyelven – A világ 1956-ról címszó alatt tárjuk az olvasó elé.
Tizennégy egykori ötvenhatos forradalmár Az általam átélt forradalom címen fogalmazza meg 1956 egyetemes tanulságait. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc napjairól című fejezetben Nagy Imre mártír miniszterelnökről, Mindszenty József hercegprímásról, Pongrátz Gergelyről, Ordass Lajos püspökről olvashatnak összeállítást, vallomásokat. Ugyanakkor közöljük 1956 kronológiáját, Magyarország hatvanhat városában végrehajtott sortüzek térképét, a megtorlás áldozatainak névsorát.
A kiadvány záró fejezete 1956 „temetetlen hulláit” és jogos követeléseinket tartalmazza. A Magyarok Világszövetsége tényfeltáró elemzése alapján az 1956-os szovjet katonai intervenció 50 milliárd dollár kárt okozott Magyarországnak és a magyar népnek. A fasizmus minden üledéke? címen olvashatjuk a magyar írók tiltakozását az ENSZ ötös-bizottsági jelentés közgyűlési tárgyalása ellen. A Magyarországon még álló ’56-os szovjet emlékművek jelzik, hogy nagyon sok a tennivaló addig, amíg a magyar forradalom és szabadságharc méltó helyet foglal el minden magyar tudatában és emlékezetében.
Mindez olyan többletet kölcsönöz a kiadványunknak, amelyhez hasonlóval nagyon kevés antológia, válogatás büszkélkedhet, hiszen a visszaemlékezők a terjedelmi korlátok miatt csak a legfontosabb emlékekre, élményekre összpontosíthattak. Minden soron, mondaton átsüt, átüt – mint a fehér gézen a vér – a megélt élmény, emlék semmi máshoz nem hasonlítható varázsa. A történészek dolga, hogy alapos kutatásokkal az állításokat igazolják, esetleg árnyalják.
A visszaemlékezők egy része Magyarországon, más részük a nagyvilágban szétszóródva élte, éli a maga, 1956 eszméitől elválaszthatatlan életét. Mindannyian elismerést, hírnevet vívtak ki a magyar nemzet egészének. Olyan páratlan örökséget hoztak létre, amellyel – nem először a magyar történelemben! – a nemzet nem élt, nem kamatoztatta az 1989. évi rendszerváltást követően.
A visszaemlékezők, egykori és mai forradalmárok előrehaladott korúak. A most közölt vallomások – úgymond – történelmi hátszelet is kapnak, hiszen egyéni életútjuk felvillantásával a magyar forradalom és szabadságharc óta eltelt ötvenöt évről is megcáfolhatatlan ítéletet mondanak. Az utódok, a mi dolgunk az, hogy kellő alázattal, tisztelettel adózzunk a világon egyedülálló véráldozatuk előtt.
1956 jelentősége nemcsak a hősi harcokban, tettekben rejlik, hanem abban, hogy a mi magyar nemzetünk minden tagja – a kollaboránsokat leszámítva – a világ minden táján a másik helyett is érzett és tett. Ez volt a világtörténelmi nóvum.
Hogy mindössze csak tizenkét napig tartott, az mellékes! A világ elismerésétől kísérve a magyarság először villantotta fel ezt a lehetőséget.
Tófalvi Zoltán, a kiadvány szerkesztője
