Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 65. évfordulóján a Magyarok Világszövetsége 1956-tal: Harc a COVID-fasizmus ellen! címmel hívott össze nagygyűlést, amelyre parlamenten kívüli pártok és mozgalmak, civil szervezetekkel együtt fogadták el a meghívást. A három órás megemlékezésen mintegy 800-1000 fős hallgatóság előtt tizenöt szónok mondta el üzenetét.
Az üdvtörténeti jelentőségű 1956. évi forradalom és szabadságharc kitörésének 65. évfordulóján a nemzeti egység és a Covid-fasizmus elleni közös harc jegyében hirdetett nagygyűlést a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) október 23-án, szombat délután 2 órára a budapesti V. kerületi Szabadság térre. Arra a történelmi jelentőségű térre, amelyen éppen 100 évvel ezelőtt, 1921. január 16-án 50 ezer tolongó ember előtt leplezték le a nemzetgyilkossági kísérlettel felérő trianoni békediktátumra (1920. június 4.) adott egyik csonka-magyarországi látványos választ, az elszakított országrészeket (Észak, Kelet, Dél, Nyugat) jelképező, búcsújáró helynek tervezett Irredenta szoborcsoportot. Túlélte a 2. világháborút, ám eltávolították. A téren felállított, 1945. május elsején felavatott Szovjet hősi emlékmű nyomatékosította a nemzet egykori búcsújáró helyének kisajátítását, amely a mai napig dicsőíti a „felszabadítást”, vagyis a Vörös Hadsereg általi katonai megszállást, Magyarország meghódítását, elfoglalását. Az emlékmű felirata elől és hátul magyar, illetve cirill betűkkel: 1945, Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek. Ahogyan dr. Zétényi Zsolt ügyvéd fogalmazott egyik tanulmányában: „A budapesti Szabadság tér és közvetlen környezete évszázadok óta a magyarságot elnyomó, illetve a magyar szabadságot idéző jelképeknek az elhelyezési területe.”
A magyar nemzet sokszínűségben is megtestesülő egységét jelezte, hogy az MVSZ meghívását az Orvosok a Tisztánlátásért Mozgalom, a Mi Hazánk Mozgalom és a Nemzetegyesítő Mozgalom (NEEM) politikai pártok, a Normális Élet Pártja (NÉP), az Országos Trianon Társaság és az Összefogás a Megmaradásért Mozgalom is elfogadta.
A téren felállított színpadon Gyetvai György Gergely, az MVSZ Fővárosi szervezete elnökének, moderátor és Patrubány Miklós, az MVSZ elnökének köszöntő szavait követően Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Ásotthalom polgármestere lépett a mikrofonhoz a vaskerítéssel körülvett, rendőrökkel, katonákkal őrzött amerikai nagykövetség épülete (fotózni is tilos) előtt és a Szovjet hősi emlékmű közelében. Valódi rendszerváltást sürgető beszédében utalt arra, hogy a korábbi kommunisták, majd balliberálisok most globalistáknak vallják magukat, jól mutatja a gazdasági, banki életet uraló Világgazdasági Fórum (Davos, Svájc) elnökének, Klaus Schwab The Great Reset (A Nagy Újraindítás /Visszaállítás/) háttérhatalmi terve, kifejezése a világméretű Covid-diktatúra (valójában rengeteg betegséget, tömeges emberhalált előidéző vakcina-járvány) célját, a világuralom kiépítésének befejezésére való törekvést. A szocialisztikus állam mindenhatóvá válik – a gazdag gazdag marad, a szegény szegény marad, a középosztály eltűnik és szegény lesz.
Dr. Drábik János közíró, az MVSZ Stratégiai Bizottságának és az Országos Trianon Társaság elnöke (az Eötvös Loránd Tudományegyetem elsőéves joghallgatója volt 1956-ban) ötvenhatos tapasztalatainak ismertetése közepette felhívta a figyelmet arra: New Yorkból telefonáltak Moszkvába annak érdekében, hogy a zsidó származású Apró (Klein) Antal kiskereskedőnek feltétlenül jusson jelentős hatalmi szerep, mire az első nap éjszakáján, október 23-án kinevezték a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség Katonai Bizottságának vezetőjévé. Csak azzal a feltétellel vállalta el a megbízatást, ha később nem vonják felelősségre a tetteiért. (A forradalom leverése után – Nagy Imre miniszterelnök felakasztását követelve – élére is állt a szörnyű kádári megtorlásnak.) Voltaképpen több 100 éve uralkodik már a világon az 1. és a 2. világháború menetébe is beavatkozott mintegy 300 bankárcsalád. Az 1956. év történéseit is oly’ módon alakították, hogy a szuezi válságba Gamal-Abden Nasszer egyiptomi elnök (miután szembefordult Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Izraellel, 1956. július 26-án államosította a Szuezi-csatornát) oldalán való beavatkozástól a magyar nép „forradalmasításával” (például egyszerre maradtak őrizetlenül a fegyvereket tárolt honvédségi laktanyák) tartották távol az újbóli magyarországi bevonulásra, harcokra kényszerült Szovjetunió hadseregét.
A COVID-fasizmus elleni harcot utcai tüntetések szervezésével megvívó civilek közül felszólalt Gurabi Ágnes, Bertalan Attila és Bódis Csaba, akik alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását sürgették. Bertalan Attila nyomatékkal kérte az MVSZ elnökét, hogy álljon ennek a mozgalomnak az élére.
Az orvostársadalom részéről dr. Turcsányi Zsolt, dr. Tamasi József és dr. Pócs Alfréd (Orvosok a Tisztánlátásért Mozgalom) vázolta fel ismételten az emberiségre leselkedő világméretű katasztrófa egészségügyi hátterét, dr. Gődény György gyógyszerész, a Normális Élet Pártjának listavezetője a birkává tett magyar társadalom soha nem tapasztalt mérvű megosztottságát (oltott-oltatlan) ecsetelte. Dr. Bene Gábor a Nemzetegyesítő Mozgalom párt (NEEM) szóvivője vitába szállt Geri Tibor híveivel, és bírálta a kommunistákat. Rácz Szabó László, az MVSZ Délvidéki Országos Tanácsának elnöke a maffiajellegű pártrendszert elsöprő rendszerváltást, a jó értelemben vett civil társadalom megvalósítását sürgette.
Zárszavában Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, örvendetesnek mondta az eddig egymást kerülő jelentős személyiségek közös fellépését, és hangsúlyozta a magyar történeti alkotmány jogfolytonossága helyreállításának megkerülhetetlenségét.
Kellemes színfolt volt a Hrúz Márton és barátai zenekar – Buglyó Petra – ének, Pór Cecília – hegedű, Hrúz Márton – brácsa (Petőfi Sándor édesanyja családjának leszármazottja) és
Szentirmai Gergely – nagybőgő –fellépése, tiszta forrásból merített népzenéjük. A rendezvény végén bejelentették, hogy ezután minden szombaton este nyolc órakor táncházat szerveznek a Magyarok Világszövetségének székházában.
1956: Szabadság – Tisztesség – Méltóság
MVSZ Sajtószolgálat
10942/211025