A Magyarok Világszövetsége által Gombkötő Csaba kezdeményezésére szervezett rendkívüli sajtótájékoztatón jelen volt Horváth Csaba nyugalmazott építészmérnök, aki családja hagyományából pontosan tudja, hogy hol kell Esztergomban keresni Árpád-házi IV. Béla király, valamint felesége, Mária és fiúk, Béla herceg sírját. A helyszín pontos bemérését egy olyan magántulajdonban lévő fürdőmedence és annak tulajdonosa akadályozza, amelyet a művelődési minisztérium határozata nyomán elrendelt tilalom ellenére építettek.
Horváth Csaba annak az 1919-ben a Felvidékről Esztergomba költözött, Harcsa Dániel csizmadiának az unokája, akinek az ott megvásárolt telkén 1922-ben, műhelye bővítése közben egy nagy vörösmárványlap alatt tátongó üregre bukkantak, benne három vörösmárvány szarkofággal. Ne bolygassuk a holtak csendjét felkiáltással, no meg saját érdeke által is hajtva – amelynek egy bizonytalan, elhúzódó régészeti feltárás nyilvánvalóan keresztbe tett volna – Harcsa Dániel nyolc társzekérnyi földdel betemettette a sírkamrát. Magyarország akkori, a trianoni országcsonkítástól vérző állapotában ez egy érthető elhatározás lehetett.
Harcsa Dániel ingatlanát a kommunista Magyarország hatóságai államosították. Meghagytak benne egy lakást a csizmadia családjának, ám nagy részébe új lakosokat telepítettek. A módszerváltás után az egyes ingatlanrészeket eladták. Az egyik új tulajdonos az, aki a fent említett tilalom ellenére fürdőmedencét építtetett, és akadályozza a független kutatócsoportot abban, hogy a helyszínen próbafúrásokkal igazolja a Harcsa-Horváth család egykori felfedezésének bizonyítását, ami elvezethetne IV. Béla király sírjának feltárásához.
A IV. Béla Rejtekben Független Kutatócsoport így kénytelen költséges georadaros vizsgálatokat végeztetni, amelyek éve óta zajlanak, és amelyek befejezéséhez még hiányzik 3 millió forint.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, aki a sajtótájékoztatót moderálta felkérte a sajtótájékoztatón megjelent érdeklődőket – többnyire az MVSZ tisztségviselői és hívei –, hogy adakozzanak, aminek eredményeként mintegy 150 ezer forint a helyszínen összegyűlt. Ez reménykeltő. Bízunk abban, hogy a történelmünk ügyét szívükön viselő magyar emberek – akár 1000 forintonként, ki mennyit tud – rövid időn belül összedobják a hiányzó összeget, ami megnyithatja az utat az államilag elrendelendő régészeti feltáráshoz.
Adományaikat az alábbi bankszámlára tudják utalni:
Belföldi utalás esetén:
1030 0002 2010 2159 7076 3285
Magyarok Világszövetsége
1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.
Külföldi utalás esetén:
HU07 1030 0002 2010 2159 7076 3285
MKB Bank Nyrt.
1056 Budapest, Váci u.38.
Swift: MKKBHUHB
Kérjük, a jókedvű adakozókat, hogy a közleménybe írják: Adomány – IV. Béla rejtekben. Továbbá kérjük, írják meg azt is, hogy nevük és támogatásuk összege nyilvánosságra hozható-e?
„Ha én miniszter, miniszterelnök vagy valami hasonló lennék, biztos, hogy ráugranék erre a témára, mert ha ez beigazolódik, és valóban ott van a királysír, akkor a történelem nem azt fogja megjegyezni évszázadokra, hogy megtalálták IV. Bélát, hanem annak a nevét is aki megtalálta” – mondta Horváth Csaba, aki a családi történetet közjegyző előtt végrendelkezve a Magyar Államra hagyta. A képen középen Patrubány Miklós, balra Gombkötő Csaba.
A sajtótájékoztatóra meghívták Tarr Zoltán kultúráért felelős minisztert is, aki titkársága révén kimentette magát, korábban rögzített műsora miatt, de sikert kívánt a kutatócsoportnak kitűzött célja elérésében. Ez a körülmény biztató, mert, ha a georadaros mérések pontosítják a királyi sírbolt helyét, a feltáráshoz a kormány támogatása aligha marad el.
A rendkívüli sajtótájékoztatót, amelyen végül csak a Magyar Jelen és a Magyar Nemzet munkatársa jelent meg Gombkötő Csaba tanár, volt esztergomi ferences diák, a IV. Béla Rejtekben Független Kutatócsoport vezetője kezdeményezte, aki két diákját is magával hozta, akik a jövő ígéreteként aktív szereplői a csoport törekvésének.
MVSZ Sajtószolgálat
11926/261011_782