A Magyarok Világkongresszusa a legátfogóbb legitimitású magyar testület, amely 1929-ben alakult, és megtestesíti a Trianon után képviselet nélkül maradt egyetemes magyar népet. A Magyarok Világkongresszusa, annak második ülésén, 1938-ban életre hívta a Magyarok Világszövetségét, úgy, mint a Magyarok Világkongresszusának állandóan működő ügyvivő testületét. A Magyarok Világkongresszusa 1992-ben tartotta harmadik ülését, és azt követően négyévenként ülésezik. Határozatait a Magyarok Világszövetségének döntéshozó testületei kötelezően napirendjükre kell, hogy tűzzék, és elfogadó döntés esetén végre kell hajtaniuk. Határozatait a Magyarok Világkongresszusa a magyar állam számára megvalósítandó ajánlásoknak tekinti.
A Magyarok III. Világkongresszusa (1992) kezdeményezte az első műholdas magyar televízió, a Duna televízió megalapítását. A Magyarok IV. Világkongresszusa (1996) mondta ki, hogy az egységesülő Európában meg kell valósítani az egységesülő magyar nemzetet, és ajánlotta a magyar állampolgárság visszaadását minden magyarnak. A Magyarok V. Világkongresszusa (2000) ajánlotta a magyar államnak a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének megteremtését, mint az adott geopolitikai erőviszonyok között a legalkalmasabb eszközt a magyar nemzet egységének határmódosítások nélküli megteremtésére. A Magyarok VI. Világkongresszusa (2004) irányította a figyelmet az egymilliárd lelket összesítő keleti rokon és barát népekre, és mondta ki a finnugor származáselmélet meghaladottságát, tarthatatlanságát. A Magyarok VII. Világkongresszusa (2008), fogadta el a magyar nép önrendelkezési nyilatkozatát, indítványozta a trianoni és a párizsi békeszerződések fölülvizsgálatát, követelte az államadósság keletkezésének nyilvánosságra hozatalát, és mondta ki, hogy határozott erkölcsi fordulatra van szüksége Magyarországnak a fennmaradáshoz. A Magyarok VIII. Világkongresszusa (2012) fogadta el a magyar nemzet meghatározását, és jelölte meg legfontosabb nemzetpolitikai feladatnak Magyarország alkotmányos jogfolytonosságának helyreállítását: történeti alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet. A Magyarok IX. Világkongresszusa (2016) kiteljesítette Trianon megdöntésének hosszú távú programját, kiegészítette a magyar nemzet meghatározását a haza, a család és a kisközösségek fogalmával, és a hazai magyar közéletben való aktívabb részvételre hívta a Magyarok Világszövetségét. A Magyarok X. Világkongresszusa (2021) a Szent Korona erejével hirdetett meg harcot a COVID-fasizmus ellen, felhívta a Magyar Államot, hogy nyilvánítsa ünnepélyesen, törvény erejével a Boldogasszonyt Magyarország örökös királynőjévé, és Dr. Révész Péter professzor (USA) révén bizonyította a minószi és a magyar kultúra szoros rokonságát, egyszersmind megadva a nemzetközi tudomány által még meg nem fejtett krétai lineáris-A írás magyar nyelvű olvasatát is. Vagyis bebizonyította, hogy Európa első civilizációja, a minószi civilizáció magyar nyelvű volt.
A Magyarok Világkongresszusának üléseit a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése hívja össze. A Küldöttgyűlés dönt a Világkongresszus tematikájáról, menetéről, és a megszervezésre kerülő konferenciákról. A Magyarok Világkongresszusa maga választja meg elnökét és elnökségét. Szervezete és működése további részleteinek szabályozására a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlése készít előterjesztést a Magyarok Világkongresszusa számára.