Táncsics Mihályról a 21. század átlagos magyarja legfeljebb annyit tud, hogy 1845. március 15-én szabadították ki a börtönből Petőfiék, valamint azt, hogy utópista kommunista volt. Arról, hogy a számos könyvet író forradalmár, országgyűlési képviselő a „Legrégibb nyelv a magyar” című, közel 700 oldalas könyvét tartja legjelentősebb alkotásának, alig hallott valaki a ma élő nemzedékből. Nyíri Ágnes újságíró hosszas, kitartó kutakodás árán megtalálta az Országos Széchényi Könyvtárban a legjelentősebb Táncsics-mű tizenkilenc oldalas kivonatát, amelyet átadott Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének, a Magyarságtudományi Füzetek főszerkesztőjének. De sem a könyv, sem a kézirat nem található.

Táncsics Mihály, aki horvát apa és szlovák anya gyermeke, egy igaz magyar hazafi hitvallásával így ír a 19 oldalas füzetben saját főművéről:  „Minden egyéb munkáim valószínűleg, habár sokára is, sajtó útján megjelennek, de azt remélni sem igen bírom, hogy a „Legrégibb nyelv a magyar” ki lesz az én életemben nyomtatva, pedig ez az egy az, mit büszkeségemül mutathatok fel; hazudnom kellene ha azt mondanám, hogy egyéb munkáimnak nincs belbecse, reális értéke, mert ha lehet ember kebelében valami oly jó, szellemileg jó, amit becsülnünk kell, nemcsak addig érdemel az megbecsültetést, míg az embernek kebelében, vagy agyában rejlik, hanem akkor még inkább, midőn azt az ember magából, akár élőszóval, akár írásban az ország javára kiárasztotta: nekem pedig mindenkor, minden munkámban az volt a törekvésem, hogy legyen hazánk önálló, független; fejlődjék a nagy néptömeg értelme magas fokra; olvadjanak a különnyelvű néptöredékek egy tömör egységes magyar nemzetté, verjen mély gyökeret az erkölcsösség, erény; de mégis azt merem állítani, hogy egyedül a „Legrégibb nyelv a magyar” magaslik ki a többi közül. Ez oly szellemi kincs milyennel a föld kerekségén egy ország sem dicsekedhetik.” (szerk. kiem.)

Táncsics Mihály főművét második börtönbüntetése idején (1860-1867) kezdte írni, majd a kiegyezést követő szabadulása után még 1874-ig többször kiegészítette és teljesen újraszerkesztette. Kéziratát bemutatta Trefort Ágoston tanügyminiszternek, aki Toldy (Schedel) Ferenczhez irányította. Toldy a kéziratot egyetlen szó elolvasása nélkül visszaadta szerzőjének, ezzel a megjegyzéssel: Nemhogy legrégibb volna a magyar nyelv, hanem a legifjabb…

Táncsics Mihály és főműve hányatott sorsa mélyen megihlette Bálint Miklóst, aki életútját ezerötszáz négysorosban énekelte meg. Az igazság szószólója című elbeszélő költeménye jelen füzet második részében olvasható.

Az MTF-37 megvásárolható a Turul Házban, a Magyarok Világszövetségének székházában.

Ára: 1500 Ft

A 8 füzetből álló csomag ára: 10.000 Ft (tagjainknak és aláírásgyűjtőinknek: 9.000 Ft)

Jelentős kedvezmény:

A tagdíjukat befizetett MVSZ-tagok és az igazolt aláírásgyűjtők 33%-os kedvezménnyel, azaz 1000 forintért vásárolhatják meg a Táncsics Mihálynak szentelt Magyarságtudományi Füzetet.

Megrendelhető az mvsz@mvsz.hu címen. Ez esetben a postaköltség felszámítódik.

Ha banki átutalással megérkezik a megrendelt füzetek ára, még aznap postázzuk azokat.

(Ne feledjék feltüntetni a postázási címet!)

Bankszámla:

Magyarok Világszövetsége

1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.

MKB Bank Nyrt.

1056 Budapest, Váci u.38.

HU53 1030 0002 2010 2159 0000 3285

Swift: MKKBHUHB