Az MVSZ Elnöksége: Magyarország vétózza meg Ukrajna EU-s és NATO tagságát mindaddig, amíg Ukrajna életbe nem lépteti az 1991. december 1-jei népszavazás Kárpátaljára vonatkozó határozatait.
 
Az MVSZ Elnökségének nyilatkozata
Kárpátalja és Ukrajna ügyében
 
Az MVSZ december 5-én, a Magyarok Világszövetsége napján Egerben ülésező Elnöksége tárgysorozatára vette a kárpátaljai magyarság helyzetének elemzését és a beszámolók alapján egyhangú szavazattal felhívja Magyarország Kormányát és az Országgyűlést, hogy vétózza meg Ukrajna európai uniós és NATO tagságát, mindaddig, amíg Ukrajna alkotmányába nem emeli, és megfelelő törvények elfogadásával valóra nem váltja az 1991. december 1-jén megtartott, az új ukrán államot megalapozó népszavazás Kárpátalja egészének különleges státusára, valamint Beregszász és környéke magyar autonómiájára vonatkozó ügydöntő erejű határozatát.
 
Az MVSZ Elnöksége mai ülésén továbbra is érvényesnek tekintette, és egyhangú szavazattal megerősítette saját, 2015. április 24-én hozott elvi álláspontját Magyarország Kárpátalja-politikájáról. Emlékeztetésképpen idézünk annak szövegéből: „1991-ben a kárpátaljai ruszinok és magyarok kiharcolták, hogy az Ukrajnának a Szovjetunióból való kiválását szentesítő népszavazáson, a függetlenségi nyilatkozatot támogató kérdés mellett két másik kérdés, – Kárpátalja különleges státusa és a beregszászi magyar autonóm körzet ügye – is felkerüljön a szavazólapokra. A népszavazás ügydöntő erővel, 78%-os, illetve 81.4%-os többségű igennel válaszolt e két kérdésre.”
 
Az ukrán állam függetlenségét kimondó népszavazásnak a Kárpátaljára vonatkozó határozatait Kijev a mai napig nem léptette érvénybe. Ellenkezőleg, a népszavazás vonatkozó kérdéseit utólag közvéleménykutatássá silányította, és a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget felszámolással fenyegető törvényeket fogadott el. Az Ukrajnában zajló háborús cselekmények elől eddig több mint 500.000 ukrán menekült Kárpátaljára, drasztikusan megváltoztatva annak etnikai összetételét. A katonai szolgálatba behívott kárpátaljai magyar fiatalok közül sokan vesztették el életüket egy olyan háborúban, amelyhez semmi közük. Az ágyútöltelékké válással fenyegető frontszolgálat elől a kárpátaljai magyar férfiak tömegesen menekültek külföldre.
 
A kárpátaljai magyarságot létében fenyegető veszélyhelyzet, és Magyarország alaptörvénye, amely kimondja, hogy Hazánk felelősséget visel a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségek sorsáért arra kötelezik országunkat, hogy éljen vétójogával.
 
Budapest-Eger, 2022. december 5.
                                                                                                                              A Magyarok Világszövetségének Elnöksége
 
A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám elnök
 
MVSZ Sajtószolgálat
11134/221210