Tagja és vezető tisztségviselője volt a Magyarok Világszövetségének. 1992-ben jelen volt, és felszólalt a Magyarok III. Világkongresszusának plénumán. 1997 tavaszán megválasztották az MVSZ Stratégiai Bizottságának elnökévé. Ebben a minőségében 1999 tavaszán a Küldöttgyűlésen meglepetésszerűen  javaslatot terjesztett elő az MVSZ gyökeres átalakítására, egy Budapestről irányított, felülről építkező szervezetre, ám  javaslatát a félszáz  országos tanács egyike sem támogatta. Az elutasítást nehezen tudta feldolgozni,  és emiatt 2000 januárjában éles viszályba keveredett az Elnökségnek horvátországi tagjával. Az ügyben eljáró Etikai Bizottság Tempfli József római katolikus püspök vezetésével megállapította és kimondta, hogy Duray Miklós a Magyarok Világszövetsége tisztségviselőjéhez méltatlan módon  járt el.

2000 májusában indult az elnöki tisztségért zajló versengésben. Látva  esélytelenségét visszalépett Boross Péter  volt miniszterelnök javára, és Boross győzelme esetére jelentkezett az elnökhelyettesi tisztségre.  Boross Péter alulmaradt Patrubány Miklóssal szemben. Duray Miklós csalódottan távozott, és másnap Pozsonyban sajtóértekezletet tartott, amelyen valósággal denunciálta a kisantant országok előtt az MVSZ újonnan megválasztott elnökét, mondván: A Magyarok Világszövetsége olyan elnököt választott, aki  lángba boríthatja Közép-Európát. Ennek a nyilatkozatnak a hatására olyan nemzetközi feszültség támadt, hogy Patrubány Miklós kénytelen volt lemondani az egy héttel későbbre, június 4-re Versailles-ba Trianon ellen meghirdetett összmagyar tüntetést.

2000. december 6-án Duray Miklós minden előzmény nélkül a Magyarok Világszövetségének becsületét súlyosan sértő kijelentést tett: A Magyarok Világszövetsége ma a jóhiszemű naivak, őrültek és gazemberek világszövetsége . Az interjú bejárta az országot, azt széles körben terítette számos újság, rádió és televízió. Pár nap múlva az Országgyűlés fideszes többsége  csekély többséggel máig tartóan lenullázta a legnagyobb magyar civil szervezet költségvetési támogatását. Hivatalos indoklás hiányában a határozat megszavazói közül többen is Duray Miklós ominózus nyilatkozatára hivatkoztak. A Magyarok Világszövetsége a becsületsértő nyilatkozat miatt perbe hívta Duray Miklóst, és 5 millió forint sérelemdíjat követelt jó hírnevének megsértéséért. A Pesti Központi Kerületi Bíróság évek során át többször kitűzte a tárgyalást, de arra soha sem került sor, mert az alperes címét nem ismervén, „nem tudták” őt megidézni.

2004. november 15-én Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely tárgysorozatára vette a pár hét múlva esedékes, december 5-i népszavazást a kettős állampolgárságról. Javaslat született arra, hogy a MÁÉRT szólítsa fel a magyar állampolgárokat, hogy szavazzanak IGEN-nel, amit a Gyurcsány-kormány és az őt támogató baloldali pártok elutasítottak. Szünet után Duray Miklós visszatérően és egyre hangosabban követelte az IGEN-ekre való felhívást, mindaddig, amíg a kormány és a kormánypártok képviselői el nem hagyták a termet. Ezt követően a MÁÉRT  megszavazta az IGEN-ekre szólító felhívását. Duray Miklós eredményes kiállásának elismeréseként az MVSZ aznap ülésező Elnöksége visszavonta  az ellene indított becsületsértési pert.

Duray Miklós a Magyarok Világszövetségéből nem lépett ki, de a későbbiekben, nem vett részt munkájában, legfennebb a sajtóban időről időre elhangzó bíráló nyilatkozatokkal.

Életútját és érdemeit hosszan ismerteti számos fórum, közöttük  a felvidek.ma  .ű

Béke poraira!