Születésének 200. évfordulójára készülődve idén nyáron, a fehéregyházi csata évfordulójára készülődve Fuksz Sándor, a Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottságának elnöke és Patrubány Miklós, a szövetség elnöke Tetemre hívás címmel egy nagy, összefoglaló tanulmányt készített, amelyben összefoglalták a Bizottság 12 éves munkájának eredményeit. A tanulmány 33 pontja cáfolhatatlan bizonyítékát adja annak, hogy nemzetünk nagy költőjét a fehéregyházi csata után elhurcolták Szibériába, ahol számos szökési kísérlet után “titkos” fogolyként kezelték, és 33 éves krisztusi korban, 1856-ban hunyt el
Minderről a magyar államnak pontos tudomása van legkevesebb másfél évszázada. Barguzini sírjáról, a magyar állam legkevesebb 15 évvel a Morvai-expedíció előtt már tudomással bírt. 1989. július 17-én Morvaiék Petőfi Sándor hamvait tárták fel a barguzini temetőben. Égbekiáltó gyalázat, hogy Petőfi Sándor hamvai 33 év múltán, születésének 200. évében temetetlenül hevernek valahol Európában…
A tanulmány szerzői azt remélték, hogy Petőfi igazságának ellenzői e bizonyításhegy láttán leteszik a fegyvert, és a magyar állam és nemzet megadja a nemzeti kegyeletet valaha élt egyik legnagyobb fiának. Bíztak benne, hogy még 2023. január 1-je előtt a magyar állam a legmélyebb kegyelettel és a legnagyobb ünnepélyességgel eltemeti Petőfi Sándor hamvait az ország fővárosában, a Hősök terén, az Ismeretlen Hős egyelőre még szimbolikus sírjába, hogy Petőfi Sándor sírja ekképp nemzeti zarándokhellyé váljék.
Miután a magyar állam egyelőre semmi jelét nem adta annak, hogy kész volna meghajolni a tények bizonyító ereje előtt az MVSZ folytatta Petőfi Sándor emlékének ápolását, mindvégig utalva a nemzeti kegyelet megadásának megkerülhetetlenségére.
Október 7-én, az Aradi Vértanúkra emlékezve Bizottságunk elnöke a Túrócszentmárton közelében fekvő Necpálra utazott, Petőfi Sándor édesanyja, Hrúz Mária és az aradi vértanú, Lahner György szülőfalujába. Petőfi Sándor közelgő 200. születésnapjáról és a magyar szabadságharc mártírjairól a helyi önkormányzat és a Túróci Magyarok Szövetsége szervezésében emlékeztek meg. A község főterén elhelyezett Petőfi Sándor emlékművet és Lahner György tiszteletére emelt emlékoszlopot a Magyarok Világszövetsége nevében Fuksz Sándor és Fekete Éva, a Liszt Ferenc nevét viselő Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója Venyercsán Pál, valamint a szlovák kormány nemzetiségi ügyekért felelős kormánymegbizottja, Bukovszky László és a Túróci Magyarok Szövetségének elnöke Lengyel Zoltán és Kristóffy József koszorúzta meg. (lásd képösszeállításunk 1-es és 2-es sorszámú képeit)
A Necpál központjában felállított Petőfi-emlékművet két évvel ezelőtt, 2020-ban avatták. A sors kegyetlen tréfája, hogy az emlékmű legnagyobb támogatója, Fuksz Sándor – betegsége miatt – csak most, két év múltán tekinthette meg a segítsége nélkül létre sem jövő alkotást.
November 16-án, a felvidéki Bély községben, a Fuksz Sándor által felújított Sennyei kastélyban, az ott kialakított Petőfi Sándor Intézetben a Magyarok Világszövetsége vetélkedőt rendezett Petőfi Sándor életének kevésbé ismert epizódjairól. A versenyen a térség középiskolái és a helyi általános iskola diákjai mérték össze tudásukat – többek között a költő szibériai életéről és ottani haláláról. A versenyen a helyi diákok (Holub Zsófia, Matyi Iringó és Pataki Denissza összetételben) szerepeltek a legjobban, ők vitték haza az 1. díjat. A 2. helyen a rozsnyói gimnázium diákjai végeztek.
(lásd képösszeállításunk 3-as sorszámú képeit)
November 19-én a Magyar Írástanulmányi Társaság Fuksz Sándorék társszervezésében „Petőfi nyomában” címmel a Lurdy Központban szervezett konferenciát, amely megerősítette Petőfi Szibériába történt elhurcolását, és grafológusi szakértelemmel ismét hitelesítette ott született magyar nyelvű verseinek kéziratát. (lásd képösszeállításunk 4-es sorszámú képeit)
Még ekkor is bizakodva vártuk, hogy a magyar állam még Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója előtt megteszi kötelességét, és megadja neki a nemzeti kegyeletet. Most, fél nappal a 200. évforduló előtt megbizonyosodtunk, hogy megelőlegezett bizalmunk hiába való volt.
Végül, essék még szó a Munkácson élt néhai Vaszilij Vasziljevics Pagirja ukrán újságíróról, aki hatalmas érdemeket szerzett a legújabb kori Petőfi-kutatásban. Ő volt az, aki a múlt század nyolcvanas éveiben alapos kutatás után ráirányította a figyelmet a barguzini rejtélyre, és ő volt az, aki hatalmas Petőfi-gyűjteményét a Fuksz Sándor és a Magyarok Világszövetsége által alapított Petőfi Sándor Intézetnek ajándékozta. Életében a Magyarok Világszövetségének elnöke odaítélte számára a szövetség legnagyobb, élő embernek odaítélhető kitüntetését, a Magyar Nemzetért Ezüstérmet. Holnap, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján lesz az ő születésének 100. évfordulója!
Budapest, 2022. december 31-én
MVSZ Sajtószolgálat
11145/221231
