2003. június 21-én, Magyarok Világszövetsége által szervezett, és a Székely Nemzeti Tanács létrejöttéhez vezető csíkszeredai  Quo vadis Székelyföld? konferencia zárónyilatkozatának következő, Patrubány Miklós által kezdeményezett részlete indította el a  mozgalmat:

„Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el. Legyen ennek az útnak első mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsé tétele. Kérjük pedagógusainkat és a szülőket, tanítsák gyermekeinket, hogy sajátítsák el e kincset. Kérjük székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is. Isten áldása legyen a munkánkon!”

Amikor 2006-ban és 2007-ben  Szakács Gábor Székelyföldön tett útjain látta  a megvalósult rovásírásos táblákat, elhatározta, hogy a mozgalmat elterjeszti Magyarországon is.  Mivel szerette volna megadni a rovásfeliratos tábla avatás rangját, ünnepélyes átadásban gondolkodott,  a helyiek által tervezett és készített táblával, a település vezetőinek, az érdeklődő lakosságnak meghívásával. 2007 nyarán feleségével,  Friedrich  Klárával felkereste Gyergyócsomafalván  Borsos Gézáta Székely Nemzeti Tanács alelnökét, hogy  meghallgassák a táblaállítások tapasztalatairól, ők pedig elmondták terveiket a magyarországi terjesztéssel és az ünnepélyes átadás kidolgozásával  kapcsolatban.  Borsos  Géza  ezekkel egyet értett és támogatásáról biztosította őket,  a továbbiakban pedig emléklappal  és több esetben székely zászlóval ajándékozta meg az avatókat.   Szakács  Gábor a továbbiakban kidolgozta az ünnepélyes átadás menetét, a polgármesteri hivataloktól, papi  áldástól kezdve a kísérő műsorig.  Elképzelése  az volt, hogy  a táblaavatások helyszínei közösségi térré, emlékhellyé  váljanak.  58  tábla készült el, 99 százalékban  fából, művészi  faragással, változatos díszítéssel,  helyi alkotóközösség  által. Hogy miért csak ennyi, az nem fér be ezen kis emlékezés keretei közé.

A történelmi Magyarország területenkénti első avatói: 

 

Halász László – Kunszentmiklósi Megmaradás – Magyarország: 2007. szeptember 9.

Z. Urbán Aladár – Palóc Társaság – Ipolybalog  (Felvidék):  2009. február 27.

Vári Dénes vállalkozó  Rugonfalva (Székelyföld):  2009. szeptember 18.

Csíkos Sándor iskolaigazgató  Kupuszina   (Bácskertes-Délvidék)   2011. augusztus 11.

Kunszentmiklós és Rugonfalva táblái

Fénykép: Halász László és Friedrich Klára

 

Budapesten az első táblát a XVII. kerületben, Rákosligeten 2009. június 4-én avatták, Imre László tanár kezdeményezésére, aki  tanítványaival együtt készítette. Reméljük, hogy  a fiatalok és a tanárok követik ezt a példát.

Rákosliget – fénykép: Petrőczy Tibor

 

MVSZ Sajtószolgálat

11267/230624