25/25

Következtetések és teendők

1. A levegő mérgező vegyi szennyezése mindenkit érint. (Az „egységes európai égbolton” folytatott, repülőgépes vegyi permetezés hatása nem különböztet az emberi nem, faj, életkor, állampolgárság, világnézet, stb. ismérvek szerint.) Nincs sajátos „magyar chemtrail”, hanem a vegyi permet homogén, az alkalmazása „nemzetközi”. Ebből az is következik, hogy az ilyen környezetterheléssel szemben a hatékony önvédelemnek csak nemzetközi összefogással lehet esélye.

 

2. Az NWO által gerjesztett új világháború mind súlyosabb körülményei között azonban ezzel a vegyi mérgezéssel szemben az érintett lakosság önvédelmi lehetősége jelenleg csaknem kizárt. Ez döntően ezen a téren az európai népesség teljes kiszolgáltatottságából ered. Magáról a vegyi permetezésről csak nagyon kevesen tudnak és a valós következményeit ők sem ismerik. (Az emberek zöme – ha egyáltalán észleli a jelenséget –, úgy fogja fel, hogy „védenek minket az időjárás katasztrófáitól”, avagy modern „sorscsapásnak” véli, amellyel már együtt kell élnünk. Az állandósított rettegésnek épp elég eszköze van: covid-járvány, energiaválság, gazdasági összeomlás, háború, stb. Van-e értelme a félelmet még a vegyszeres-mérgezés gyanújával is fokozni?)

 

Az NWO-t szolgáló médiauralom biztosítja, hogy a chemtrails veszélyei, egészségroncsoló kockázatai szóba sem jöhetnek, még az e tárgyú „konteók” elvetésével sem. Emiatt nemzeti szinten fogalmilag elesik a légköri vegyszerezés bármely – lakossági vagy szakmai – kritikája. E nélkül pedig a nemzetközi bírálat és az önvédelem igénye eleve elesik.

 

A légkör vegyi szennyezése ugyan fizikailag érzékelhető, de az önvédelmi esély itt jóval kisebb, mint az 5G EMF – láthatatlan – sugárzása esetén. Az utóbbi veszélyeit és nem cáfolható kártételeit ui. – több mint fél évszázada – kiterjedt nemzetközi szakirodalom bizonyítja. Az önvédelem nemzetközi összefogása pedig – 8 évi előkészület alapján – az Európai Bizottságnál sikeresen megindította a „Stop 5G” európai polgári kezdeményezést a sugárzási ártalmak megelőzésére. Itt viszont – mivel a chemtrails globális kiterjesztése és nagyarányú, rendszeres működtetése új keletű –, sem a tudományos kritikai háttér, sem az önvédelem nemzetközi szervezésének az igénye még nem erősödött meg. A holtpontról való elmozduláshoz az első lépés a lakosság széles körű tájékoztatása lehetne a chemtrails valóságáról, azonban az NWO-diktatúra (aminek csak egyik eszköze a média) épp ennek állja el az útját. És az is kérdés: a társadalom, a politikai szereplők és a civil szervezetek megosztottsága miatt, a hatalmi megfélemlítés kalodájában, ki vállalná fel „ellenszélben” ezt a hálátlan feladatot?

 

3. Míg az NWO-uralom intézményi rendje – csaknem összes elemével – gátolja a légköri vegyszerezés elleni önvédelmet, ugyanakkor ahhoz jelentős támpontot nyújt az érvényes jogrend. Amint ezt a tanulmány is bizonyítja, az ENSZ-klímavédelem címén gyakorolt légköri környezetszennyezés – ami a nemzetközi jog elsőbbségének hamis ürügyével a nemzeti jogot kiiktatja – valójában alárendelt a tevékenységét megalapozó nemzetközi egyezmény (KLNE) környezetvédelmi követelményének. Emiatt a légkörbe a mérgező (veszélyes) vegyi anyagok kibocsátása során a környezethasználó köteles a nemzetközi és az uniós környezetvédelmi jog irányadó előírásait teljesíteni, elsősorban az elővigyázatosság és a megelőzés követelményét, míg azok bizonyított megsértése kiváltja a környezetterhelő jogi felelősségét.

 

2022-ben még az NWO urai is kénytelenek belátni: a globális (nemzetközi és nemzeti /alkotmányos/) jogrend megsemmisítése – ami a világuralmuk előfeltétele – nem egymozzanatú aktus, hanem csak a sikeres hadjáratuk végeredménye lehet. Ehhez képest még létezik – és hatályos is – az EUMSZ kötelező környezetvédelmi joga, ugyanígy az ennek érvényt szerző nemzetközi szerződések és az EU tagállamainak a közösségi környezetvédelmi jogot átvett alkotmányai. Mindezek tiltják azt a hatalmi önkényt, ami a légkör európai vegyi permetezésénél nem számol a mérgezés élettani és környezeti veszélyeivel, káros hatásaival.

4. A jogvédelmi esély azonban távolról sem jogi automatizmus, amely önmagában kikényszerítheti a lakossági önvédelmet, a légkör környezetvédelmét. Ezért a célszerű cselekvéshez előbb el kell dönteni, hogy milyen intézményi lépés vezethet sikerre. A törvényességi felülvizsgálat (az alkotmánybírósági normakontrol, ill. a jövő nemzedékek érdekvédelmét ellátó /környezetvédelmi/ ombudsman eljárásának kezdeményezése) ez ügyben zsákutcának tűnik. A joghatékonysági mérce szerint szinte előre látható: az AB – a nemzetközi egyezmény vizsgálatából kizárt hatásköre címén – az érdemi állásfoglalástól is elzárkózna, míg az ombudsmantól – jó esetben – csak az ENSZ-klímavédelem és a légi permetezés helyeslése várható el.

 

A jogvédelem – úgy tűnik – több esélyt kaphat, ha betart két alapfeltételt. Egyik az, hogy semmiképp ne támadja az EU és az ENSZ klímapolitikáját, vagyis a zéró CO2-kibocsátás, a „karbon-semlegesség” célját. (Ha ui. ebbe sodródik, úgy az NWO erőfölénye miatt elvérzik saját célja, a légkört károsító vegyszerezés tilalmának elérése.) Az önvédelmi igényt a levegő káros vegyi szennyezésének a megszüntetésére kell korlátozni. A másik alapfeltétel: ki kell munkálni azt a jogtechnikát (mert itt is „az ördög a részletekben”), ami egyrészt szavatolja a légkörbe permetezett vegyi anyagok valós összetételének, mennyiségének, élettani és egyéb hatásmechanizmusuk hiteles mérését, szakszerű azonosítását, másrészt a hatóanyagok élettani és környezeti hatásainak a tudományos tisztázását. Ennek eszköze környezetvédelmi közigazgatási eljárás kezdeményezése a mindenkit megillető környezeti információ megszerzése végett a légkör – klímavédelem címén végzett – repülőgépes vegyi szennyezésénél. Ennek sikere elérheti a káros kibocsátás hatósági tilalmát: ha hitelesen bizonyított a légköri emisszió egészségkárosító hatása, úgy a jet gépek ezt a légkör-szennyezést nem folytathatják.

5. Az Aarhusi Egyezmény – amelyhez az EU és tagállamai, köztük Magyarország is csatlakozott – környezeti ügyekben mindenki számára biztosítja az információhoz való hozzáférést.[56]

 

Az 1995. LIII. tv. (Ktv) „tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság” címszó alatt rendelkezik a környezeti információhoz való jog – nemzetközi szerződésnek megfelelő – érvényesítéséről. (12.§) Ezek az egész hazai jogrendszerre kötelező, általános szabályok.

 

A Ktv ezt az intézményt kilenc bekezdésben, anyagi és eljárási szabályokkal egyaránt lefedi. Ezekből három előírás különösen fontos:

·         „Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat – mint közérdekű adatokat megismerni.” (12. § /2/)

·         „A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ megismerését nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, …stb.” (12. § /5/)

·         „A környezethasználó köteles az általa okozott környezetterheléssel, környezet igénybevétellel, valamint környezetveszélyeztetéssel összefüggő adatokról kérelemre bárkinek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén a környezethasználó törvényességi felügyeletét ellátó szerv intézkedése kezdeményezhető.” (12. § /9/) Ez az előírás egyrészt azt jelenti, hogy ha környezetveszélyeztetés áll elő (esetünkben a légkörszennyezés miatt egészségügyi kockázat, ártalom), úgy bárki közvetlenül a környezethasználóhoz fordulhat a szükséges információért. Másrészt ilyenkor a környezetterhelő tájékoztatási kötelezettségét a törvény szigorítja: ha azt elmulasztja, úgy az információt a törvényességi felügyelet kikényszerítheti. (Csakhogy nem hivatalból, hanem az információt kezdeményező kérelmére.)

Végül ebben a rendezési körben a részletes eligazítást (mint lex specialis) a 311/2005. (XII. 25.) Korm. rend. adja (KR), ami a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének a rendjéről szól. Néhány lényeges előírás, ami a légkör vegyi szennyezésénél is irányadó:

·         A megjelenési formájától függetlenül környezeti információnak minősül minden olyan adat, ami – többek közt – a környezeti elemek állapotára, a környezetterhelésre, ideértve a sugárzás közvetlen vagy közvetett kibocsátására vonatkozik, továbbá az emberi egészség és biztonság állapotára hatással van vagy lehet; (KR 2. § a/ – b/ – f.)

·         A környezeti információval rendelkező szerv a nyilvánosság számára köteles közzétenni – többek közt – a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek eseti vagy folyamatos megfigyeléséből származó adatokat. (KR 3. § d/)

·         „Az emberi egészséget vagy a környezetet érő közvetlen fenyegetés esetén – függetlenül attól, hogy emberi tevékenység vagy természeti ok idézi elő –, a környezeti információval rendelkező szerv a birtokában lévő vagy számára tárolt környezeti információt közzéteszi a várható kihatással érintett lakosság számára azonnal és késedelem nélkül, lehetővé téve a fenyegetésből származó kár megakadályozására vagy csökkentésére irányuló intézkedések megtételét.” (KR 6. §)

Az utóbbi szabály egyértelművé teszi: ha bizonyítást nyer, hogy a légtér szándékos vegyi szennyezése az egészséget vagy a környezetet fenyegeti (vagyis ehhez nem kell közvetlen kárt bizonyítani, elég a kockázat hiteles bizonyítása), úgy ez beindítja a közigazgatási hatóság azonnali és kötelező intézkedését az érintett lakosság védelmére.

 

6. A vázolt jogi elemzésből a nem-jogász számára is világos: a chemtrails esetében az önvédelem kulcskérdése a légkörbe kibocsátott vegyi anyag összetételének, mennyiségének és hatásainak a hiteles, szakmai-tudományos mérce szerint nem cáfolható bizonyítása. Az unós és a hazai jog ezt – az érintettek részéről kikényszeríthető módon – lehetővé is teszi, ha politikai-hatalmi prekoncepció (nyíltan vagy közvetve) ennek nem állja útját. Az érvényes jogi eszköztár tehát a lakosság és a környezet hatékony önvédelmére adott. [57] Ezért senki ne a jogrendszert, hanem annak működtetőjét (a hatalmi-uralmi gépezetet) kárhoztassa, amikor hiába várja el a közhatalomtól a lakosság és az élővilág megfelelő védelmét. Azt is érdemes tudni: a Magyar Állam uniós tagsága mellett fenntartott rész-szuverenitása a légtér vegyi szennyezése ügyében megfelelő önrendelkezést biztosít mind a környezetterhelő hatósági ellenőrzésére, mind a jogellenes szennyezés felszámolására.[58]

7. A légtér vegyi szennyezésével szemben az önvédelem nem mondhat le a nemzetközi civil összefogásról. Bár ezen a téren még semmi nem történt, azonban a lakosság öntudatra ébredésének és a szerveződésnek a függvénye, hogy a holtpontról elmozdulás megtörténjen. Első lépésként célszerű a Stop 5G ECI szervező csapatát – ami Arthur Firstenberg kezdeményezésére jött létre – ebben a közügyben a figyelem-felhívással megkeresni, mivel nekik van legnagyobb tapasztalatuk és hálózatuk a közvélemény közérdekű felvilágosításában.

8. Mivel a légkör vegyi szennyezésének felszámolása csak a valós kibocsátást feltáró környezeti információhoz való hozzáférés eredménye lehet, így az eljárásban megkerülhetetlen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hatásköre. (https://www.naih.hu)

 

Anélkül, hogy részletezném, látni kell: ez a szerv egyetlen határozatával – mint morzsát a ruháról – lepöccintheti a közügyet a „feledés homályába” pusztán azzal, hogy elutasítja a környezeti információhoz való hozzáférést. Milyen jogcímen? A hivatal ebben senki tanácsára sem szorul. Elég itt arra utalni, hogy az NWO világuralmi stratégiája végrehajtásának kezdete óta (ld. a 2020-ban kirobbantott covid-világjárványt) a Magyar Állam (hasonlóan az EU többi országához) nem jogállamként, hanem a különleges jogrend szabályai alapján működik. (Ennek az időtartama nem látható, akár 2030-ig, vagy azon túl is tarthat.) Ezen az sem változtat, hogy 2022. XI. 1-től az Atv szerinti különleges jogrendi helyzetek száma a hatról háromra csökkent: ezek a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. (Az utóbbi mindaddig fennáll, amíg szomszédos országban háború folyik.) Vagyis amíg „helyzet van” és a „helyzet éleződik”, a jogalkalmazót csaknem korlátlan mérlegelési jogkör illeti meg arra nézve, hogy egy-egy területen, ill. konkrét jogvitában a „veszélyhelyzet” címén mikor mellőzze az érvényes hazai jogrendet. Ezzel az állampolgárok környezetjogi önvédelme is Kosztolányi, a költő metaforáját élheti meg: „táncolj gúzsba kötve!”

 

2022. nov. 10.

 

A szerző az MTA doktora, professzor emeritus, KRE ÁJK

 

 

———————————————————-

[56] Ld. környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezményt, amit a 2001. LXXXI. tv. hirdetett ki.. (A 4. cikk szól az információs alanyi jogról.)

 

[57] Az EU az új veszélyes vegyi anyagok minősítését csak az erre akkreditált – elvileg fedhetetlenül hiteles – ún. GLP minősítésű (Good Laboratory Practice) laboratóriumoktól fogadja el. A 4 és 5 G mobiltelefon-gyártás világbotrányát (ami a készülékfajták 90 százalékánál az engedélyezett EMF sugárzás 4-5-szörös túllépése miatt robban ki) – az USA-ban és Franciaországban is csak független magán-laborok mérési eredményei tudták bizonyítani. Ha a légkör vegyi szennyezését érintő környezeti információ eljárása eljuthat a kibocsátás méréséhez és elemzéséhez, úgy annak a hazai hitelessége azzal erősíthető, hogy az eljárás minden szakaszában – megfigyelőként – civil szervezetek szakértője közreműködik. (Pl. a Levegő Munkacsoport, ill. a Magyar Természetvédelmi Szövetség megbízottja.)

 

[58] Emlékeztetőül: a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Magyar Honvédség Összhaderő-nemi Parancsnoksága (MH ÖHP) – a 4/1998. (I. 16.) Korm. rend. szerint – a polgári és a nem polgári repülésnél egyaránt jogosult fellépni és intézkedni olyan esetekben, amikor bármely közveszély megelőzése, elhárítása szükséges. Nyilvánvaló: ha hatósági döntés van a külföldi jet gépek vegyszer-kibocsátásának a megvizsgálásáról, úgy ennek az operatív végrehajtása, ill. kikényszerítése aligha gátolható.

 

(vége)

Dr. Tanka Endre emeritus professzor a magyarországi tudományos élet kiemelkedő alakja, az MTA doktora, akit a nagyközönség elsősorban az anyaföld jogi védelmében kifejtett munkássága alapján ismer. Ám a professzor úr a rá jellemző pontossággal és elmélyültséggel több más kritikus kérdéskört is megvizsgált, olyanokat, mint az 5G illetve a Hazánk égboltját is barázdázó vegyi csíkokat, a CHEMTRAILS-t. Ez utóbbiaknak egy 40 oldalas, gazdagon lábjegyzetelt tanulmányt szentelt, amelyet már tavaly novemberben közzétett a Varga Domokos György által szerkesztett szilajcsiko.hu. Tekintettel a tanulmány jelentőségére, valamint arra, hogy e vegyi csíkok kihatnak bolygónk életének szinte minden vetületére, úgy döntöttünk, hogy illeszkedve világháló olvasói szokásaihoz, 25 részletben, öt hét alatt az MVSZ Sajtószolgálat is közzétette azt.

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

11298/230724