A WHO elleni tüntetés elé: Magyarország rémisztő COVID-halálozási arányai

A Magyarok Világszövetsége WHO-Munkacsoportjának utolsó sajtótájékoztatóján Tomasovszki László, klinikai szakpszichológus, a Munkacsoport tagja ijesztő adatokat közölt a COVID magyarországi halálozási arányairól.

Patrubány Miklós felkérte a kutatót, hogy foglalja össze írásban is statisztikai adatait. Tomasovszki László elkészítette a kért összeállítást, amelyet alább teljes terjedelmében közzéteszünk.

A kép valóban ijesztő: a világ 231 országa közül a népességarányos halálesetek száma szerint hazánk a harmadik helyen áll!? Szerbiában körülbelül ugyanannyian betegedtek meg COVID-ban, mint Magyarországon, mégis 30 ezerrel kevesebben haltak bele. Ausztriában háromszor annyian betegedtek meg viszont fele annyian se haltak meg ettől…!?

Ezek után megkerülhetetlen a kérdés: Miért titkosította Orbán Viktor kormánya a COVID idején működő operatív törzs jegyzőkönyveit. Ideje nyilvánosságra hozni azokat.

Alább a teljes tanulmány.

Tomasovszki László:

A magyarországi COVID-19 halálozás nemzetközi összehasonlításban

A jelen tanulmány a COVID-19 világjárvány (leíró) statisztikai adatain, illetve, az azokból származtatott mutatókon alapszik. Az adatok forrása:

https://www.worldometers.info/coronavirus/ (letöltés: 2023. október 06.)

A nemzetközi adatbázis 231 ország illetve régió, terület (territory) adatait tartalmazza. Az adatokat naponta frissítik, így azok naprakészek. Tizennégy szempont alapján az adatok sorba rendezhetők.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fellelhető adatok – a COVID-dal összefüggésben – kumulatívak, vagyis „halmozottan összeadottak”; vagyis a COVID-19 pandémia 2020. márciusi – WHO általi kihirdetése óta eltelt, több mint három és fél év időtartamra vonatkoznak; összegzettek.

A legfontosabb adatok, illetve az azokból levonható következtetések az alábbiak:

1. Az egész világon a koronavírus „betegség” (COVID: Coronavirus disease – Koronavírus betegség) esetszáma:

696.240.592

2. A COVID-halálozások száma:

6.923.628

3. A Föld lakosainak száma:

8,065 milliárd körüli

4. Az esetgyakoriság a fenti adatok alapján (kerekítve):

696.240.592/8.065.000 =

0,086 – vagyis 8,6 %;

ezer emberből mintegy 86 átesett (kimeneteltől függetlenül) a COVID-on.

(A worldometers táblázatban 89.321,2/egymillió szerepel.)

5. A COVID-19 halálozási rátája a Föld teljes népességében:

6.923.628/8.065.000.000 =

0.00086 – azaz: 0,086 % = 86 százezrelék;

százezer emberből 86 hunyt el a COVID-nak tulajdonítottan.

(A worldometers táblázatban 888,2/egymillió szerepel.)

6. Az Eset Halálozási Arány (Case Fatality Rate):

6.923.628/696.240.592 =

0,0099, azaz 0,99 %;

száz COVID-esetből kevesebb, mint egy halálozik el.

(A worldometers táblázatban nem szerepel.)

7. Annak érdekében, hogy az egyes országok adatai egymással összehasonlíthatóak (értelmezhetőek) legyenek, érdemes az adott ország, régió egymillió lakosára vetített adatokból kiindulni. A magyarországi (egymillió főre vetített) halálozási ráta:

5.088 haláleset.

Ezzel hazánk a 231 ország (régió) élén a harmadik helyet foglalja el (Peru és Bulgária után), Magyarországon haltak meg COVID-nak tulajdonítottan (népességarányosan) a „világon” a harmadikként a legtöbben.

8. Magyarországon 48.881 COVID haláleset történt. Magyarország össznépessége:

9.606.259 ember. A halálozási arány

48.881/9.606.259 =

0,0051, azaz 0,51 %;

Magyarország népességéből ezer főből mintegy öten haláloztak el COVID-nak tulajdonítottan. Az 5. pontban szereplőkkel (0,086 %) összehasonlítva hazánkban 5,93-szor nagyobb eséllyel halt meg egy ember, tehát majdnem hatszor nagyobb valószínűséggel, mint a „világon”, átlagosan.

9. Az Eset Halálozási Arányokat összehasonlítva (6. pont: 0,99 % világviszonylatban), a vonatkozó adat Magyarországon:

2.204.488 eset

48.881 haláleset =

48.881/2.204.488 =

0,0222 azaz 2,22%.

Magyarországon a COVID-esetek 2,22 %-os elhalálozást eredményeztek, mely a nemzetközi átlag, 2,24-szese, bőven több mint annak a kétszerese.

10. Tekintsük át a hazánkkal határos országok adatait is, a COVID-halálozás, Esetszám (egymillió főre vetítve), valamint az Eset Halálozás Arány (EHA) és a Népesség vonatkozásában:

Ország Halálozás-ráta Esetszám Halálozás EHA(%) Népesség

Magyarország 5.088 2.204.488 48.881 2,22 9.606.259

Ukrajna 2.603 5.557.995 112.418 2,02 . 43.192.122

Románia 3.591 3.468.372 68.372 1,97 19.031.335

Szerbia 2.087 2.560.024 18.057 0,71 8.653.016

Horvátország 4.522 1.275.559 18.358 1,44 4.059.286

Szlovénia 3.417 1.345.459 7.100 0.53 2.078.034

Ausztria 2.486 6.081.287 22.542 0,37 9.066.710

Szlovákia 3.877 1.867.647 21.167 1,13 5.460.193

A hét szomszédos ország átlaga:

3.226 1,17

Az alábbi grafikon kék színű oszlopai a COVID-halálozási rátát ábrázolják az egyes országok vonatkozásában, illetve a környező országok átlagát; egymillió lakosra vetítve (bal oldali ordináta). A narancssárga vonal az Eset Halálozási Rátát mutatja (jobb oldali ordináta).

Látható, hogy Magyarország mind a COVID-(össz)halálozásban, mind pedig a COVID-eset halálozásban a „baljós”első helyen áll.

(A grafikon elkészítéséért Varga Istvánnak tartozom köszönettel.)

11. A fenti táblázat, illetve grafikon alapján megállapítható, hogy a magyarországi halálozási ráta (5.088) 1,58-szorosa, több mint másfélszerese a környező országok átlagának. Szerbiához viszonyítva 2,44-szeres a halálozási arány, majdnem kettő és fél-szeres, vagyis Magyarországon 30.824 halálesettel történt több, mint a déli szomszédunknál. A népesség számszerű eltérése semmiképpen sem adhat magyarázatot az ekkora különbségre, hiszen az még az egymilliót sem éri el, hazánk javára. Hazánkban egy ember, mintegy két és fél-szeres eséllyel halt meg COVIDban, mint Szerbiában. Megdöbbentőek ezek a számadatok, annál is inkább, mert hogy Szerbiában, több mint 350 ezerrel magasabb az esetszám.

Ausztriához képest a magyarországi EHA arány hatszoros (!) – vagyis egy COVID-osnak nyilvánított ember hazánkban, hatszor nagyobb valószínűséggel veszítette életét, mint Ausztriában.

12. Az Eset Halálozási Arány (CFR) alapján 2,11-szeres eséllyel veszítette életét egy COVID-esetnek minősített ember Magyarországon, mint a környező országokban (átlagoltan). Nem lehet eléggé hangsúlyozni, nyomatékosítani:

Ausztriához képest ez az arány hatszoros (!) – vagyis egy COVID-osnak nyilvánított ember hazánkban, hatszor nagyobb valószínűséggel veszítette életét, mint Ausztriában.

13. Az ausztriai esetszám (6.081.287) 2,76-szorosa a magyarországinak (2.204.488) – ugyanakkor, ennek ellenére a magyar halálozás (48.881) – 2,17-szerese az ottaninak (22.542).

Paradox módon, miközben Ausztriában 3.876.799 többlet COVID-eset fordult elő hazánkhoz képest – ugyanakkor Magyarországon (48.881) ennek ellenére 26.339-cel többen veszítették életüket a COVIDnak tulajdonítottan, mint Ausztriában (22,542).

Összegzés:

A fenti adatok alapján az alábbi megállapítások tehetők, illetve a következő kérdések vetődnek fel:

– Magyarország első helyen „vezet” térségünkben a halálozási rátában, Szerbiát például majdnem két és félszeresen „szárnyalja túl”- több mint harminc ezres többlethalálozással (abszolút számokban). A világranglistán hazánk a harmadik helyen áll a COVID-halálozásban népességarányosan.

– Az Eset Halálozási Rátát – általában egy adott ország egészségügyi ellátórendszerének a mutatójaként szokás értelmezni – vagyis, ha az adott „betegségben” szenvedők közül kevesebben halnak meg, az a jó, jobb egészségügyi rendszer eredménye (tárgyi, személyi, infrastrukturális, egészségpolitikai, stb.). Nem meglepő. hogy ebből a szempontból a legeredményesebb adatok Ausztriához köthetőek. Az egészségügy fejlettségi szintje, hatékonysága erős összefüggést mutat az adott ország gazdasági teljesítőképességével is. Az ausztriai és a magyar adatok összehasonlítása alapján hatszor nagyobb valószínűséggel veszíti életét egy „COVID-eset”- nek minősített ember, hazánkban, mint a nyugati szomszédunkban.

(A fentiekhez kapcsolódóan felmerül az ún. „tesztjárvány”magyarázat lehetősége is. Az alapvetés egyszerű: Minél több tesztet végeznek el, annál több „pozitív eset”kerül beazonosításra. Ez az összefüggés az abszolút számokon túlmenően az arányossági mutatókkal nyomon követhető. Ennek a jelenségnek a vizsgálatára szolgál az Összes Eset Száma, valamint az Összes Teszt Száma – természetesen mindkettő egymillió főre vetített rátaként, az összehasonlíthatóság érdekében. Ausztriában végezték el az egész világon a legtöbb tesztet (egymillió főre vetítve: 23.302.116 ). Az egymillió főre vetített esetszám: 670.727. A szomszédos országok közül a második Szlovénia 647.467 eset- illetve 1.370.382 tesztelési rátával. A szomszédos országok sorában, végül, mindkét mutató vonatkozásában Ukrajna áll az utolsó helyen (128.681; 754.855.)

– Nehezen értelmezhető a fentiek tükrében, hogy a közismerten rosszabb ukrajnai egészségügy, gyengébb szociális ellátórendszer, alacsonyabb életszínvonal ellenére, Ukrajna mégis, inkább az ausztriaihoz hasonló alacsony elhalálozást ért el (2.603). Ukrajna népessége a magyarországinak, mintegy négy és fél-szerese – a COVID-halálozása azonban „csak” 2,3-szoros (abszolút számokban).

– Tekintettel arra, hogy Magyarország szinte minden kritikus mutatóban a legrosszabbat tanúsítja, „produkálja, teljesíti”- felmerül a „miért, mi ennek az oka” kérdése(i).

– A lehetséges magyarázatok, álláspontom szerint az alábbi főbb okokkal állhatnak összefüggésben:

a) A magyar lakosság, népesség általános egészségi állapota, mely adott esetben, bizonyos mutatókban jóval rosszabb lehet, mint a környező országok esetében (életmód, egészségtudat, táplálkozás, testmozgás, stb.).

Kérdés, hogy ténylegesen annyival rosszabb-e a magyarországi népesség általános egészségi állapota, hogy az, a fenti markáns eltéréseket magyarázza, indokolhatja-e? Ilyen nagymértékben lenne a magyarság egészségi állapota sérülékenyebb, mint a környező országok lakosságáé?

b) Az egészségügyi ellátórendszer fejlettségi szintje, színvonala, esetleges működési anomáliái.

c) Az alkalmazott intézkedések, kezelési módozatok (protokollok) eltérése, különbözősége.

Álláspontom szerint a fentiek mindegyike összetevőként szerepet játszik, játszhat abban a tényben, hogy a hazánkra vonatkozó mutatók, mind a térség, mind pedig világviszonylatban is kiugróan negatív tendenciákat mutatnak. A lehetséges okok feltárása, azonosítása, ámbár igen lényeges – azonban nem változtatnak a fenti számokban tükröződő elszomorító tényeken.

Megítélésem szerint, az érintett szerveknek, hivataloknak, szervezeteknek, stb., ezekre a felmerülő kérdésekre, teljes, érdemleges, megfelelő indoklást és kielégítő válaszokat kellene adniuk.

(Nem utolsósorban, azt is hangsúlyozni kell, hogy a fentiekben bemutatott adatok, több mint 3,5 év termékei, eredményei. Természetesen nem lehet bagatellizálni a világjárványnak tulajdonítható elhalálozásokat, azonban felmerül az intézkedések arányosságának, célszerűségének, eredményességének a kérdése is. Az elmúlt mintegy három és fél során 6.923.628 ember veszítette életét COVIDnak tulajdonítottan, a fenti adatforrás szerint. Az éves szintű halálozás (évi átlag) nem éri el a kétmilliót. Viszonyításképpen megemlítendő, hogy ettől jóval többen halnak meg közlekedési balesetekben és öngyilkosság következtében. A Földön, kevesebb, mint 3 másodpercenként éhen hal egy ember, mely több mint 10 millió ember halálát jelenti 2023-ban./ (https://www.worldometers.info/)

Az adatbázisban szereplő adatok helytállósága, helyessége az oldal (website: worldometers) üzemeltetőinek a felelőssége. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal adatai (https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0010.html) megerősítik az adatok megfeleltethetőségét, annak ellenére, hogy itt a 2023. évi halálozási adatok nem lelhetők fel. A „COVID19″ mint halálok vonatkozásában az alábbiak szerepelnek:

2020-ban 8.981

2021-ben 24.838

2022-ben 7.685

Ez, a fenti három év összesítéseként: 41.504 összesített halálesetet eredményez 2022-ig bezárólag. A worldometers adatbázisából származó adat alapján azonban, a 2023-as évre vonatkozó (a mai napig) kiszámítható (48.881 – 41.504 = 7.377).

Az adatok helyességét egyéb weboldalak is megerősítik, pl.https://www.trt.net.tr/magyar/COVID19. A Wikipedián pedig az alábbiak olvashatók:

„Ugyanitt a magyarországi március 8-i lezárások után két héttel a lakosságarányos heti elhunytak száma szerint 2021. 03. 23-ára globálisan az első helyre jutottunk.[64] 2021. április 19-én, a korlátozó intézkedések enyhítésének második lépéseként a tantermi oktatás részleges újraindításakor, Magyarország – átlagosan napi 252,4 elhunyt – globálisan változatlanul az első helyen állt.[65]” (https://hu.wikipedia.org/wiki/COVID19-koronav%C3%ADrus-j%C3%A1rv%C3%A1ny_Magyarorsz%C3%A1gon)

Budapest, 2023. október 6.

MVSZ Sajtószolgálat

11372/231031