Kiszely István mellőzése az erkölcsi alapvetés

Az első, fájdalmas döntést már bizottságunk megalakulása előtt meg kellett hoznunk.

 

A figyelmes olvasónak bizonyára feltűnt, hogy az MVSZ megalakult Petőfi Sándor Bizottságából hiányzik annak a személynek a neve, akinek fontos szerepe volt a testület létrejöttében, hiányzik Kéri Edit neve. Ez nem a véletlen műve. Történt, hogy az új bizottság tervezgetése során Kéri Edit volt a fő javaslattevő.

 

Többször is szóba hozta Kiszely István nevét, ám az MVSZ elnöke rendre átsiklott fölötte. Amikor eljött az bizottság alakuló ülése összehívásának ideje, Kéri Edit elhatározta, hogy döntésre viszi a kérdést. Válaszában PM kifejtette, hogy kész a művésznő minden javaslatát elfogadni, egy kivétellel: Kiszely István kivételével. Indokolásként Kiszely István többszörösen felmerült és általa még hevesen tagadott, ám akkor már bizonyítást nyert besúgói múltját nevezte meg. Érvei között első helyen említette azt a sajátságos körülményt, hogy a Magyarok Világszövetségében 2000 óta senki sem vállalhat semmilyen szerepet, sem választott tisztségviselő, sem alkalmazott, sem bedolgozó nem lehet, aki a kommunista rendszer titkosszolgálatainak ügynöke, esetleg besúgója volt. Erről 2000 májusában döntött az MVSZ Küldöttgyűlése ugyanazon az ülésén, amelyen Patrubány Miklóst választotta elnökévé Boross Péter volt miniszterelnökkel szemben. Ez a határozat egyedivé teszi a Magyarok Világszövetségét Magyarországon – állapította meg, amikor tudomást szerzett róla Dr. Dányi László történész, aki az elmaradt magyarországi rendszerváltásról hét könyvet írt. Szerinte Magyarországon egyedül a Magyarok Világszövetségében történt meg a rendszerváltás. PM elmondta továbbá, hogy túl a Küldöttgyűlés tételes tilalmán, Kiszely István bármi módon történő bevonása az új, tiszta lappal induló Petőfi Sándor Bizottság munkájába akkora támadási felületet nyújtana, ami rajtból ellehetetlenítené.

 

Amikor meggyőződött róla, hogy Kiszely ügyében PM hajthatatlan, Kéri Edit felpattant székéről, kirohant és úgy bevágta az elnöki iroda hatalmas tölgyfaajtaját, hogy az majd kiszakadt helyéről. Ezzel el is kezdődött egy új szakasz Kéri Edit és az MVSZ kapcsolatában. A korábbi, elvi alapokon nyugvó, jó hangulatú együttműködést felváltotta Kéri Edit csillapíthatatlan és véget nem érő támadássorozata Fuksz Sándor, Patrubány Miklós és a bizottság ellen, amely sértő újságcikkekben, rossz hírünk keltésében öltött testet, és általa indított bírósági perekbe torkollott. Írásaival Kéri Edit többszörösen elkövette a becsületsértés vétségét, ám a megtámadott FS és PM, tekintettel a szerző hajlott korára és korábbi érdemeire, sosem hívta ezekért perbe őt. Az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának munkáját Kéri Edit támadásai elkísérték mindvégig, 2021-ben bekövetkezett haláláig.

 

Ez volt az ára annak, hogy megvédtük bizottságunk munkáját egy megátalkodott besúgó árnyékától, magunkra vonva egy országosan ismert, és munkásságunk tárgyát kiválóan ismerő személy gyűlölködését. Megérte? Tizenkét év történéseit egybevetve mi azt mondjuk, hogy igen, megérte! Petőfi Sándor méltó eltemetésének ügye ugyanis elsősorban erkölcsi ügy. Az egész magyar nemzet első számú erkölcsi


parancsolata, úgy, ahogy azt már 2010. március 15-én kimondta az MVSZ Magyar Nemzeti Minimum – 2010 című nemzetpolitikai programja is.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.