Lefordítottuk Leonyid Petrovics Budunov könyvét, melynek címe Petőfi Sándor – Új történetek, és jelentős anyagi támogatást adtunk neki, amivel Barguzinban létrehozta a Petőfi Sándor Múzeumot. A barguzini biológiatanár imádta a természetet fényképezni. Ezért kérték őt fel a helybéli elöljárók, hogy vegyen részt a sírfeltáráson, és dokumentáljon fényképpel minden mozzanatot. Így emlékezik erre könyvében: „1989. július 15-én megkezdődtek az ásatások a temetőben, s én nemcsak fényképeztem minden részletet, hanem nagy érdeklődéssel figyeltem az eseményeket, amelyek napról napra egyre izgalmasabbak és rejtélyesebbek voltak. Mindent lefényképeztem, minden momentumot, minden apróságot, éjszakánként előhívtam az aznapi felvételeket. A fotólaboratóriumom otthon, az egyik hálószobánkban volt, nagyméretű és rengeteg fényképet készítettem. A feleségem, amikor reggel felébredt, láthatta munkám eredményeit: koponyák és csontvázak, ismeretlen emberek fényképeinek garmadát. A fényképeket a legkülönbözőbb helyekre akasztottam ki száradni. Reggel a képeket kiraktam a régi temető kerítésére, oda, ahol a feltárások folytak. Egy sajátságos kiállítás és beszámoló volt ez.”

Leonyid Budunov a szovjet haditengerészetnél teljesítette hosszú évekig tartó kötelező katonai szolgálatát. Az itt szerzett kitartással, elszántsággal és türelemmel követi napjainkig aktívan a Petőfi-ügy minden fejleményét. A Petőfi-leszármazottak burját ágának felfedezése is az ő nevéhez fűződik.