„Mi pedig mindannyian Attila unokái vagyunk” – A szkíták királyának szentelt kiállítás a Nemzeti Múzeumban

jan 25, 2026

Az elmúlt évtizedek legjelentősebb kiállításaként hirdeti a Magyar Nemzeti Múzeum honlapja a 2026. január 23-án, az 521. napon megnyílt Attila-kiállítást. (https://mnm.hu/hirek/2026-01-22/megnyilt-az-attila-kiallitas-nagyszabasu-nemzetkozi-tarlat-magyar-nemzeti )

A kiállítás megnyitóján Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter felvállalta a hun-magyar folytonosságot. „Mi pedig mindannyian Attila unokái vagyunk” – fogalmazott a miniszter.

(https://www.facebook.com/reel/1986897862210460 )

Sajnos, a szkíta-hun folytonosság felvállalásáig nem jutott el a magyar hivatalosság, pedig tudva lévő, hogy Priszkosz rétor, aki a bizánci császár megbízásából követségben járt Attila udvarán következetesen szkítákként említi a hunokat és szkíták királyaként Attilát.

A Magyarok Világszövetsége üdvözli a magyar politikumnak az Attila felvállalásában testet öltő kultúrtörténeti fordulatát, és jelzi, hogy a maga részéről ezt minden időkben hirdette is. Bizonyság rá a Magyar Nemzet meghatározása (2012), amelynek 2.6. pontja így fogalmaz:

„A magyar nép büszkén őrzi a szkíta-hun-avar-magyar ősiség legfényesebb alakjának, Atillának emlékét.”

A nemzetmeghatározás első lényegi mondata (2.1.) pedig kimondja:

„A magyar nép az a rejtélyes körülmények között fennmaradt nép, amely nyelvében őrzi egy, a görög-római civilizációnál régebbi, jelentős civilizáció – a szkíta civilizáció – nyelvét…”

A Magyar Nemzet meghatározásának teljes szövege itt olvasható: http://mvsz.info/…/05/A-magyar-nemzet-uj-meghatarozasa.pdf

Az mindenképpen méltányolandó, hogy a magyar állam, még ha lassan is – átlagban másfél évtizedes késéssel – de mégiscsak követi a Magyarok Világkongresszusának útmutatását, miként történt az a magyar állampolgárság visszaadásával, a keleti nyitás politikájával és most Attila felvállalásával.