Tegnap Bukarestbe látogatott a Moldáv Köztársaság újonnan kinevezett miniszterelnöke, Vasile Tofan. Fogadta őt Románia államelnöke, Nicusor Dan, aki biztosította arról, hogy állama mindent elkövet Moldávia soron kívüli EU-s csatlakozásáért, hiszen a két „román” állam egymásnak stratégiai partnere.
Nem árt tudnunk, hogy az EU Moldávia csatlakozását egy kalap alatt tárgyalja Ukrajna siettetett és sokak által erőltetett, mihamarabbi csatlakozásával. Tehát Moldávia EU-s tagfelvétele hamarabb bekövetkezhet, mint ahogyan azt gondolnánk.
De hogy függ ez össze Székelyföld önrendelkezésével, avagy önkormányzatával, kérdezheti a jóhiszemű, de végtelenül naiv magyar olvasó?
Hát úgy, hogy Románia kiemelt figyelemmel kíséri, és 35 éve aktívan cselekszik annak érdekében, hogy Románia és Moldávia egyesülhessen. Előbb hivatalos nyelvvé tették a román nyelvet Moldáviában. Aztán ugyanazt a nevet adták a moldáv pénznek, mint a románnak, azaz: lej. Később Románia belföldi díjszabásúvá tette a Moldáviába irányuló telefonhívásokat és postai szolgáltatásokat.
Aztán Románia – egy nagy dobra nem vert belügyminiszteri rendelettel – megadta a román állampolgárságot minden moldáviai románnak. Elég e kérelmezőknek bármely romániai rendőrparancsnokságra besétálniuk, és máris kiállítják számukra a román személyi igazolványt.
Történt mindez akkor, amikor az RMDSZ – miként jelenleg is – a román kormány tagja volt, de a szóban forgó rendeletről is csak utólag értesült…
Állítsuk ezzel párhuzamba azt a 15 éves kegyetlen harcot, amit a Magyarok Világszövetségének Patrubány Miklós vezetésével a magyar állammal szemben kellett vívnia a külhoni magyarok magyar állampolgárságának 2010-ben történt visszaadásáért. Micsoda különbség!
Aztán arról is hallgat mind az RMDSZ, mind a magyar kormány és ellenzéke, miként a magyar sajtó is, hogy öt héttel ezelőtt, 2026. június 24-én a román parlament képviselőháza megszavazta Románia egyesülését Moldáviával, és meghatalmazta a román kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el az egyesülés részleteiről a tárgyalásokat a Chisinau-i (Kisjenő-i) kormánnyal, és amint a törvény a hivatalos közlönyben megjelenik értesítse hivatalosan a nemzetközileg is érintett, megnevezett szervezeteket (a törvény hatóságokat említ): Amerikai Egyesült Államok, NATO, ENSZ, EU – az egyesülési törvényben foglaltak teljesítésére. (sic)
Tette ezt a román parlament képviselőháza ráadásul egy Magyarországon soha nem látott eljárással: HALLGATÓLAGOSAN. A hallgatólagos törvényelfogadás akkor következik be, ha a törvénytervezet benyújtásától számított 45 nap alatt azt a parlament nem veszi tárgysorozatára.
Ha arra gondolunk, hogy 35 évvel ezelőtt az RMDSZ akkori kampányfőnöke, aki Patrubány Miklós volt, a román-magyar megbékélés első lépéseként azt javasolta, hogy a moldáviai románok a román állampolgárságot, és az erdélyi magyarok a magyar állampolgárságot EGYIDEJŰLEG kaphassák meg, akkor megállapíthatjuk, hogy Románia ismét fényévekkel megelőzte Magyarországot. Mármint a nemzetegyesítés terén.
És akkor most végre térjünk rá Székelyföld ügyére. Emlékezetes, hogy az Országgyűlés 2005. szeptember 26-án, a Fekete kedd-en Gyurcsány Ferenccel és az akkor ellenzékben lévő Orbán Viktorral az élen FELTÉTEL NÉLKÜL megszavazta Románia EU-s csatlakozását. Ekkor volt az évszázadonként talán egyszer adódó alkalom, hogy a magyar Országgyűlés döntően befolyásolhassa Székelyföld – ha nem is Magyarországgal való egyesülését, de legalább – autonómiáját. Az Orbán Viktor vezette Fidesz egy tartózkodó szavazással is elérhette volna ezt. Nem tette. Már a demokratás Bencsik András is így fogalmazott a szavazás napján megjelent tárcájában: Aki ma feltétel nélkül megszavazza Románia EU-s csatlakozását, az nem több egy ócska hazaárulónál.
Most, a történelem Moldávia EU-s csatlakozása okán ismét felkínált egy aligha visszatérő lehetőséget. Orbánék kezében – Donald Trumppal szólva – nincs kártya. Magyar Péter és a Tisza-farkcióéban viszont ott van. Méghozzá kétharmados, ami EU-s csatlakozás jóváhagyásához nélkülözhetetlen.
Vajon mit cselekszenek, amikor majd üt az óra?
És az RMDSZ?
Osváth András
Képünkön: A nemes székely nemzet ősi címere
MVSZ Sajtószolgálat
11891b1/260731_710