Idén hetedszer tartották meg június 4-én Budapesten a Nyers Csaba által kezdeményezett Trianon-menetet. A menet ezúttal nem a Kossuth téren fejeződött be – mert ott az összetartozás napi “ünnepségre” készülődtek –, hanem a Vértanúk terén.
A rendezvény végén a menet résztvevői nevében hétpontos petíciót adtak át az Országgyűlés alelnökének, Dúró Dórának, azzal a kéréssel, hogy továbbítsa azt az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak és a kormányfőnek, Orbán Viktornak.
Idézünk a Drábik János, az Országos Trianon Társaság (OTT) elnöke, Nyers Csaba, az OTT alelnöke és Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, az OTT tiszteletbeli elnöke által jegyzett petícióból.
“Egy évszázaddal a trianoni békeparancs aláírása után annyit egyértelműen ki lehet mondani, hogy az a mohácsi tragédiánál is nagyobb csapásként érte a magyar nemzetet. 1920. június 4. csak egy sarkalatos dátum abban a folyamatban, amely évekkel korábban kezdődött, és azóta is tart. Pontosan fogalmazva:
TRIANON a magyar nép és állama ellen folyó nemzetgyilkossági kísérlet, amelyet 1920. június 4-én Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában foglaltak államközi egyezménybe,
• de amelyet döntően az első világháború harci cselekményeinek befejezése után követtek el az antant és szövetségesei
• amelyhez politikai gyilkossággal (Tisza István miniszterelnök kivégzése, 1918. október 31.), hadüzenet nélküli hadműveletekkel, tömeggyilkosságokkal, katonai megszállással (1919. november 16-ig) teremtették meg a „fait accompli” helyzetet,
• amelynek eredményeképpen 40 millió magyar helyett kevesebb mint 15 millió él a világon.
Ez a nemzetgyilkossági kísérlet azóta is tart.
Nem kétséges, hogy ez ellen a nemzetgyilkossági kísérlet ellen küzdeni minden magyar embernek kötelessége, mindaddig, amíg igazságot nem szolgáltatnak Magyarországnak.
Ez a meggyőződés vezérelt bennünket akkor is, amikor 2016. november 30-án, az első budapesti Trianon-menet végén a főszervező, Nyers Csaba egy Petíciót adott át Magyarország Kormányának, amelyet a korán elhunyt Grespik László fogalmazott meg. A petíció azt kérte Magyarország Kormányától, hogy forduljon nemzetközi szervezetekhez, és kérje egy nemzetközi döntőbíróság létrehozását a trianoni béke semmisségének megállapítására és kimondására.
Egy évvel később a Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság nemzeti konzultációt kezdeményezett, amelynek során több mint háromszázezer magyar ember támogatta aláírásával a fenti indítványt.
Trianon 100. évfordulóján a két szervezet Elnöksége EMLÉKIRAT-ot dolgozott ki Magyarország Kormánya számára, amelyben összefoglalta a trianoni száz esztendő megtapasztalását, és megtette a maga javaslatát, legjobb tudása és belátása szerint.
Most, a trianoni békeparancs aláírásának 102. évfordulóján – az eddigi indítványainkat fenntartva –, és kihasználva azt a kegyelmi állapotot, hogy a nemzeti gondolatnak a 2022. évi választás eredményeként az Országgyűlésben közel háromnegyedes támogatottsága van, egy sor olyan intézkedésre teszünk javaslatot, amelyek külön – külön és együttvéve is a trianoni tragédia következményeit enyhítenék, anélkül, hogy az utódállamokat sértenék, és amelyek kivétel nélkül Magyarország belügyét képezik.”
A követelések között szerepel az Ereklyés Országzászló és a Trianon szoborcsoport helyreállítása a Szabadság téren, egy budapesti Trianon múzeum létesítése, digitális megjelenéssel kiegészítve, Jelenczki István valamint Juhász Zoltán Trianon-filmjének a köztévében és a mozikban való vetítése, a világnyelvere szánt Trianon-könyv és a Juhász Gábor Trianon-maraton erkölcsi és anyagi támogatása, valamint a Btk. 333. §-ának kiegészítése a trianoni népirtás tagadásának tilalmával.
Fotók: Dávid Gyula és Juhász Zoltán
MVSZ Sajtószolgálat
11069/220611
