Szeretlek Jézus! „Jesus ich liebe dich!” – Ezekkel szavakkal búcsúzott a földi világtól Joseph Alois Ratzinger, a bajor pápa, aki egészen különleges viszonyt ápolt velünk, magyarokkal.
A hajdani egyházfő híres volt nagy tudásáról, hiszen még püspökké szentelése előtt a a bonni, münsteri, tübingeni és regensburgi egyetem professzoraként tanított, és pápává választása előtt már 48 teológiai könyvet írt.
Számunkra, magyarok számára legfőbb üzenetét a pápai beiktatását jelentő szentmisén, 2005. április 24-én fogalmazta meg, közvetlenül az Eucharisztia liturgiája előtt. Ekkor ugyanis a világ népeinek képviseletében egy öt emberpár alkotta küldöttség kenyeret és bort adományozott. A küldöttség élén, a magyar pár haladt, és a férfi magyar csikós viselete félreérthetetlenné tette ezt…
Afelől nem lehet vita, hogy mindez nem volt a véletlen műve. A pápabeiktató szentmisét élőben közvetítették, és azt embermilliárdok követték. Ilyen esetben nincs helye semmilyen rögtönzésnek. A szentmise minden mozzanatát előre pontosan megtervezik. Egy ilyen nagy tudású pápa figyelmét az üzenetértékű mozzanatok nem kerülhetik el. XVI. Benedek pápa ezzel a választásával üzent a világ népeinek, és tisztelgett a magyarság sok ezer éves története, meghatározó civilizációs szerepe előtt.
Tekintsük meg a Szent Péter téren lezajlott pápabeiktató szentmise említett mozzanatát: https://www.youtube.com/watch?
Ezért a gesztusáért minden magyar embernek kötelessége hálával és kegyelettel emlékezni XVI. Benedek pápára.
Joseph Ratzinger hozzánk, magyarokhoz fűződő viszonyából nem hagyható ki a Bulányi György piarista szerzetes, a Bokor mozgalom alapítója elleni vizsgálat, amelyet 1986-ban folytatott a vatikáni Hittani Kongregáció, amelynek prefektusa pápává választásáig Joseph Ratzinger volt. Aki veszi a fáradságot és elolvassa Bulányi atya Nagypénteki levél című válaszát az ellene lefolytatott szentszéki vizsgálat ügyében, megismerheti az elmélyült teológiai vitát, és betekintést nyerhet abba a hatalmas feszültségbe, amely a katolikus egyháznak a kommunista Magyarországon zajló üldözése miatt a Szentszék és országunk viszonyát terhelte. A Nagypénteki levél itt olvasható: https://www.mek.oszk.hu/11500/
Bulányi György piarista szerzetest, akinek saját bevallása szerint Márton Áron erdélyi püspök volt a „legfőbb ideálja” a Rákosi rendszer 1952-ben életfogytiglani börtönre ítélte. Onnan 1956-ban szabadult, ám a forradalom vérbefojtása után ismét bezárták, és végül amnesztiával 1960-ban szabadlábra helyezték.
1982-ben a magyar püspöki konferencia elítélte őt tanításai miatt, és eltiltotta a misézéstől. Kifogásolt tanításait a vatikáni Hittani Kongregáció elé terjesztették. A vizsgálat 1986-ban zajlott le, és ekkor született meg Bulányi György Nagypénteki levél című levele is. Joseph Ratzinger bíboros felszólította őt, hogy vonja vissza „téves, veszedelmes és kétértelmű” tanításait. Ahhoz, hogy elkerülje az eretnekség vádját, Bulányi atyának eskü alatt vállalnia kellett volna egy 12 pontos hittételt, ám ő azt egy tizenharmadik tételnek – a lelkiismereti szabadság mindenek fölötti voltára való hivatkozás – a beiktatásához kötötte. Az ügyet csak 11 évvel később, 1997-ben sikerült egy kompromisszummal lezárni, ami Bulányi atya egyházi rehabilitációját eredményezte.
Fontos következtetésünk az, hogy a katolikus dogmák kötelmében élő Joseph Ratzinger bíboros bírt annyi belátással, hogy a nagy tudású, Jézus és a hívők iránt a végsőkig elkötelezett Bulányi Györggyel kompromisszumra jusson, és felmentse őt az eretnekség vádja alól.
Már a pápaságról való lemondása (lemondásra való kényszerítése?) is nagy sebet ejtett az egyház testén, halálával pedig nehezen pótolható űr támad.
Isten nyugtassa!
MVSZ Sajtószolgálat
11149/230101