Tegnapi közlésünk negyedik szakaszába egy rendkívül sajnálatos hiba csúszott. A szovjet katonai intervenció által okozott kár helyes értéke nem 55 millió dollár, hanem 55 milliárd, amit most zölddel jelöltünk. Mentségünkre szolgáljon, hogy másik két helyen pontosan adtuk meg az összeget. Minden olvasónk elnézését kérjük, és köszönjük németországi olvasónk, Ravasz Ákos figyelmeztetését.
MVSZ Sajtószolgálat
A lassan elúszó 55 milliárd dollár – Dr. Bokor Imre halálára
Közel két hete, 2023. január 1-jén, 92 éves korában elhunyt Dr. Bokor Imre nyugalmazott mérnök ezredes, egyetemi tanár, katonai rádióelektronika szakterületen a hadtudományok doktora, a 1989-ben kiadott Kiskirályok mundérban című könyv szerzője, amelyben leleplezte a Kádár korszak katonai vezetőinek viselt dolgait. Több könyv és gazdag publicisztika jelzi írói munkásságát.
A Magyarok Világszövetsége Dr. Bokor Imre legjelentősebb alkotásának az általa vezetett MVSZ Iustitia Bizottság segítségével készített, és a Magyarok Világszövetsége Elnöksége által elfogadott „Tényfeltáró és elemző vizsgálati anyag az 1956-os szovjet katonai intervencióról” c. tanulmányt tekinti, amely felmérte és kiszámította az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc vérbefojtása során Magyarországnak okozott anyagi kár mértékét.
E tanulmány elkészítésére 1956 ötvenedik évfordulója alkalmából kérte fel Dr. Bokor Imrét, és bízta meg őt az MVSZ Iustitia Bizottság vezetésével Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke.
A féléves munkával elkészített tényfeltáró vizsgálat eredménye döbbenetes:. az okozott kár értéke 2007-es árfolyamokon számítva 55 milliárd dollár, ami majdnem háromszorosa Magyarország 1989-es államadósságának.
A Magyarok Világszövetsége lefordította angolra, és bemutatta a tényfeltáró jelentést az EU fővárosában, Brüsszelben is. Az anyagot még 2007-ben eljuttatta az ország akkori legfőbb közjogi méltóságainak – államelnök, Országgyűlés elnöke, miniszterelnök, Alkotmánybíróság elnöke –, majd 2010 után a kétharmados Fidesz-KDNP vezetésű állam azonos tisztségei viselőinek is. Azzal a kéréssel tette, hogy a jóvátétel ügyében a magyar állam mihamarabb tegye meg a szükséges nemzetközi lépéseket. Válasz sem a Gyurcsány-, sem az Orbán-kormányok idején nem érkezett, cselekvésről pedig végképp nincs tudomásunk…
Miután feladatát elvégezte, a Magyarok Világszövetsége az MVSZ Iustitia Bizottságot megszüntette.
Dr. Bokor Imre ezért a későbbiekben mindennemű publicisztikáját, pamfletjeit az MVSZ Iustitia Bizottság nevében nem jegyezhette, hanem a helyette általa létrehozott Magyar Justitia Bizottság elnökeként tette azokat közzé…
Dr. Bokor Imrére emlékezve, alább újraközöljük általunk legjelentősebbnek tekintett művének megszületéséről szóló, 2007-beli híradásunkat, és a tényfeltáró elemzés lényegét tartalmazó rövid kivonatát.
Béke poraira!
Az MVSZ IUSTITIA BIZOTTSÁG sajtótájékoztatója
Április 28-án sajtótájékoztatót tartott a Magyarok Világszövetsége, amelyen ismertették az MVSZ Iustitia Bizottság tényfeltáró és elemző vizsgálati anyagát, az 1956-os szovjet katonai intervencióról.
A sajtótájékoztatót Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke vezette, Rácz Sándor tiszteletbeli elnök társaságában. Jelen voltak a Iustitia Bizottság tagjai élen Prof. Dr. Bokor Imre ny. honvédezredessel, a bizottság elnökével. Nem tudott részt venni a bizottság koordinátora Dr. Léh Tibor, párizsi ügyvéd, az MVSZ Kárpát-medencén Kívüli Régiójának alelnöke, akinek székét a szervezők szimbolikusan üresen hagyták. Az MVSZ Iustitia Bizottság tagjai: dr. Csendes László, Csukás Irén, Hiripi Lajos, dr. Léh Tibor, Péteri Attila Árpád, Szabó Béla.
Ugyancsak üres maradt egy szék a lektorok sorában, Dr. Balsai István országgyűlési képviselő, aki Jelcin elnök bocsánatkérése idején Magyarország igazságügyi minisztere volt, és aki levélben mentette ki magát, jelezve, hogy munkájára a továbbiakban is számíthat a Magyarok Világszövetsége. A lektorok további névsora: Fekete Pál, Kállai Eszter, Nemes Lajos, dr. Padányi Márius, dr. Pákh Tibor, Vanek Béla.
Jelen volt Kiss Dénes, a Trianon társaság elnöke és Kele Sándor alelnök.
A Iustitia Bizottságot a Magyarok Világszövetségének 2006. október 15-én, az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulója alkalmából ülésező rendkívüli emlékező Küldöttgyűlésének határozata nyomán hívták életre. A Küldöttgyűlés határozott arról, hogy az 1956-os szovjet katonai intervenció okozta szörnyű károkért, amely tulajdonképpen hadüzenet nélkül változtatta hadszíntérre hazánkat, Magyarország követeljen jóvátételt a Szovjetunió utódállamaitól. A Iustitia Bizottság egy szakmai bizottság, amely nemzetközi-jogi, katona-politikai, gazdasági szempontok alapján hat hónap alatt készítette el tényfeltáró és elemző vizsgálati anyagát. Ezt követően, a Iustitia Bizottság anyagát neves lektorok sora véleményezte. Végül az MVSZ Elnöksége második olvasatban, II/2007. számú elnökségi távszavazással fogadta el, és ekképp a Iustitia Bizottság tényfeltáró és elemző vizsgálati anyaga az MVSZ dokumentumává vált.
A Magyarok Világszövetsége, Patrubány Miklós elnök, Rácz Sándor tiszteletbeli elnök és Dr. Bokor Imre bizottsági elnök aláírásával eljuttatta az anyagot a Magyar Köztársaság legfőbb közjogi méltóságainak, azzal a kéréssel, hogy vessék latba tisztségük súlyát, és hassanak oda, hogy a Iustitia Bizottság szerény és visszafogott – egyéni sérelmeket és károkat nem taglaló – vizsgálódása ellenére is tetemes összegre rugó jóvátétel ügyében a magyar állam mihamarabb megtegye a szükséges nemzetközi lépéseket.
A sajtótájékoztatón Patrubány Miklós ismertette a jóvátétel 2007-es forint- és dollárárfolyamon értékelt összegét, amely: 9.972 milliárd forint, avagy 55 milliárd amerikai dollár.
Amint az a sajtótájékoztatón elhangzott kérdésekből és lektori hozzászólásokból kiderült (Dr. Pákh Tibor, Kiss Dénes, Fekete Pál), a jóvátétel kérdésének megnyitása rendkívül szerteágazó kár- és sérelemlistát hozhat elő. Ezért indokoltnak bizonyul a Iustitia Bizottság tényfeltáró és elemző vizsgálati anyagát társadalmi vitára bocsátani. A Magyarok Világszövetsége ezt 2007. nyarán meg fogja tenni.
Az MVSZ elnöke sajnálkozását fejezte ki azért, hogy 1990. óta, illetve Jelcin elnök bocsánatkérése óta egyetlen magyar kormány sem volt hajlandó a teljesen jogos jóvátétel folyamatát beindítani. Miután a vétkes fél elismerte, hogy agressziót követett el, nem kétséges, hogy egy jóvátétel ügye sikerre vihető. Ezt bizonyítja Irak esete, amelyet a Kuvait ellen elkövetett agresszió miatt a kilencvenes években 200 milliárd USD kártérítésre köteleztek, és ebből már 20 milliárd USD összeget kifizetett.
A sajtótájékoztató során nyilvánosságra hozták a Iustitia Bizottság tényfeltáró és elemző vizsgálati anyagának rövidített változatát, amelyet alább teljes terjedelemben közzé teszünk.
A sajtótájékoztatót élőben közvetítette az ÁrpádHír Világtelevízió (www.arpadhir.hu), amelynek honlapján a teljes közvetítés bármikor megtekinthető.
MVSZ Sajtószolgálat
A IUSTITIA BIZOTTSÁG TÉNYFELTÁRÓ ÉS ELEMZŐ VIZSGÁLATI ANYAGA, AZ 1956-OS SZOVJET KATONAI INTERVENCIÓRÓL
(Rövidített változat)
Készítette a Magyarok Világszövetsége Iustitia Bizottsága:
Prof. dr. Bokor Imre, dr. Csendes László, Csukás Irén, Hiripi Lajos, dr. Léh Tibor, Péteri Attila Árpád, Szabó Béla.
A részanyagokat összeállította:
dr. Bokor Imre és dr. Léh Tibor.
A CD képanyagot válogatta:
Szabó Béla és László Ferenc.
A szakirodalom gyűjtésében segédkezett:
Csukás Irén.
A jóvátétel összegét 2007-es árfolyamra átszámította:
Alakszainé dr. Oláh Annamária.
Közreműködött:
Kéri Edit és Lévay Attila.
Lektorálta: dr. Balsai István, Fekete Pál, Kállai Eszter, Nemes Lajos, dr. Padányi Márius, dr. Pákh Tibor, Vanek Béla.
A Iustitia Bizottság ülésein a Magyarok Világszövetségét képviselte: Patrubány Miklós elnök és Rácz Sándor tiszteletbeli elnök, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke.
A Iustitia Bizottság jelen dokumentumát második olvasatban elfogadta a Magyarok Világszövetségének Elnöksége, a II/2007. (május 22. – június 7.) számú távszavazással, 11 pontban meghozott határozatával.
E L Ő Z M É N Y
P R E A M B U L U M
1. §. JOGI ELEMZÉS
2. §. POLITIKAI ELEMZÉS
3. §. A SZOVJETUNIÓ MAGYARORSZÁG ELLENI 1956-OS KATONAI INTERVENCIÓJA
4. §. A S Z Á M L A
1. TÉTEL – A szovjet intervenciós erők tüzérségével, légierejével és harckocsijaival okozott károk Budapesten, Pécsett, Dunapentelén, Debrecenben, Miskolcon, Győrött, valamint a nyugati határsávban lévő mezőgazdasági területeken. Megrongált úthálózatok, katona
2. TÉTEL – A szovjet csapatok bevonulásának hírére beindult menekültáradat
3. TÉTEL – A 200 ezer főre felduzzasztott szovjet megszálló erők (beleértve a családtagokat is) ellátási költségei 35 éven át.
4. TÉTEL – Becsült károk, az úthálózat harci járművekkel történő rongálása következtében, a katonai repülőgépek gyakorló repülései okozta zajok miatti idegenforgalmi csökkenés következtében (Hajdúszoboszlón, Hévízen és a Balaton környékén lévő szállodákban), továbbá a gyakorlatokon felhasznált üzemanyagokra (gépjárművek, repülőgépek,).
Összesen
MEGJEGYZÉSEK:
1. A Bizottság lehetőségeit meghaladta, hogy tételesen foglalkozzék azokkal a kérdésekkel, amelyek az itt diszlokált szovjet katonai kontingens elhelyezési és ellátási költségkimutatását szemléltetnék (lakóépületek, tárolók, fűtők, óvodák, iskolák, műhelyek, kultúrházak). Ugyanakkor meg kell jegyeznie, hogy Magyarországon 171 szovjet katonai objektum van, mintegy 120.000 katona teljesített szolgálatot 1956 őszétől, kivonulásukig. A polgári szakemberekkel és hozzátartozóikkal (feleségek, gyermekek) együtt összlétszámuk 200.000 fő volt.
2. Közép-Európában itt rendelkeztek a legnagyobb gyakorlóterekkel (bombázó gépeik célterületének minősítették a hortobágyi természetvédelmi terület egy részét). Ingyen kapták a villamos energiát, a vizet, fűtést, a csatornahasználatot. A nagy gyakorisággal ide érkező delegációk a katonai szállóban elhelyezésükért és a beosztásuk és rendfokozatuk függvényében az ellátásért, valamint vadászatokon való részvételükért jelképes összegeket fizettek. Csupán a Magyarország által épített objektumok értékét 1991-ben, a kivonuláskor, 60 milliárd forintra becsülték, ami 2007-es értékben 385 milliárd forint.
3. A számítás nem tartalmazza a környezetvédelmi károkat – volt itt utalás a hortobágyi természetvédelmi területre. Külön felmérést igényel az is, hogy a szovjetek mennyire szennyezett területeket hagytak hátra: lőtereket, motorinával átitatott gyakorlópályákat, laktanyákat, amelyek helyrehozatala sok milliárd forintos összeget tesz ki.
MVSZ Sajtószolgálat
(2541/070629)
MVSZ Sajtószolgálat
11556/210113