Dr. Tanka Endre emeritus professzor a magyarországi tudományos élet kiemelkedő alakja, az MTA doktora, akit a nagyközönség elsősorban az anyaföld jogi védelmében kifejtett munkássága alapján ismer. Ám a professzor úr a rá jellemző pontossággal és elmélyültséggel több más kritikus kérdéskört is megvizsgált, olyanokat, mint az 5G illetve a Hazánk égboltját is barázdázó vegyi csíkokat, a CHEMTRAILS-t. Ez utóbbiaknak egy 40 oldalas, gazdagon lábjegyzetelt tanulmányt szentelt, amelyet már tavaly novemberben közzétett a Varga Domokos György által szerkesztett szilajcsiko.hu. Tekintettel a tanulmány jelentőségére, valamint arra, hogy e vegyi csíkok kihatnak bolygónk életének szinte minden vetületére, úgy döntöttünk, hogy illeszkedve világháló olvasói szokásaihoz, 25 részletben, öt hét alatt az MVSZ Sajtószolgálat is közzéteszi azt.
Mindenkinek felelős és figyelmes olvasást kívánunk Prof. Tanka Endre döbbenetes feltárásához.
3/25
A chemtrails élettani hatásairól
A kadmium, bárium és a stroncium hatása
A kadmium mérgező hatása régóta ismert.[7] A kadmium-mérgezés lehet akut vagy krónikus, főként tüdő-, csont- és vese-károsodással jár. Ez a fém mindenekelőtt a veséket károsítja. A hatása az életkor előrehaladtával nyilvánul meg. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a kadmiumot rákkeltő anyagnak minősítette. A kadmiumnak nincs fiziológiai szerepe az emberi szervezetben. Maga a fém és a vegyületei rendkívül mérgezőek, még kis koncentrációban is, és hajlamosak felhalmozódni mind az élő szervezetekben, mind az ökoszisztémákban.
A bárium hevesen reagál a vízzel: bárium-hidroxid Ba(OH)2 vagy hidratált baryta keletkezik, ami nagyon mérgező. (Ld. itt)[8] Ezek a vegyületek kis mennyiségben is légzési nehézségeket, vérnyomás-emelkedést, szívritmus-zavart, gyomorirritációt, izomgyengeséget, idegreflex-változásokat, agy- és májgyulladást, vese- és szívkárosodást okozhatnak. Ha ezek a vegyületek jelentős mennyiségben felszívódnak, az bénulásra és bizonyos esetekben halálra vezethet. (Ld. itt)[9]
A stroncium mérgező hatása az előző nehézfémekéhez hasonló. (Ld. itt)[10]
——————————
[7] Ld. Wikipédia: https://en.wikipedia.org/wiki/
[8] https://en.wikipedia.org/wiki/
[9] https://www.lenntech.fr/
[10] https://en.wikipedia.org/wiki/
(folytatjuk)
MVSZ Sajtószolgálat
11262/230621