23/25

A hazai chemtrails a jog mérlegén

Kihirdetés nélkül is feltétlenül kötelező: az EP és a Tanács együttes rendelete (!)

Az uniós tagállamok légtérhasználatára – így hazánkra is – az EP és a Tanács együttes rendelete – vagyis a kihirdetése nélkül is feltétlenül kötelező jogszabálya – az irányadó, ami az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szól.[46] Az uniós jogtechnikában ezzel a többszörös áttétellel (közvetítéssel) jutunk el ahhoz a nemzetközi joghoz, ami már konkrétan – nemzetközi egyezmény (KLNE) formájában – minden lényeges kérdésben meghatározza az uniós tagállamok és a velük szerződő más állam légtérhasználatának a kötelező jogrendjét. Ennek a – témánkra szűkített – megismerését itt az EU és tagállamai, más részről az Örmény Köztársaság között létesült egyezmény elemzése teszi lehetővé.[47] Ami a témánk szempontjából perdöntő: a KLNE – akár kifejezetten, akár utalással – kizárja-e az európai légtérhasználat rendezéséből az élet- és környezetvédelem szabályainak a kötelező alkalmazását, vagy sem? Ha igen, úgy a légtér klímavédelem címén gyakorolt vegyi szennyezésével szemben egyik uniós tagállam sem találhat jogcímet a KLNE előírásainak az EU és a saját alkotmánya környezetvédelmi jogán alapuló kizárására.[48]

 

A KLNE rendelkezéseit ezért a következőkben ebből a szempontból vizsgálom. Eszerint pedig egyértelmű (a jogi norma még nyelvtani, logikai és rendszertani jogértelmezésre sem szorul): a KLNE az európai légtérhasználat rendezésénél a közös környezetvédelem biztosítását (ami a nemzetközi és az uniós jogtechnikában magába foglalja az életvédelmet is) az egyik fontos céljának tekinti és annak az érvényesítésére kötelező rendelkezéseket ír elő. [49]

A 17. cikk teljes idézése itt szükségtelen, de néhány rendelkezése külön figyelmet érdemel.

• „A felek a légi közlekedés fenntartható fejlődésének előmozdításával támogatják a környezet védelmét.” (1.) E szerint a fenntartható fejlődés e téren a környezetvédelmet szolgálja.
• Az együttműködés egyik célja a légi közlekedés környezeti hatásának a minimumra csökkentése. (3.)
• A KLNE fontos feladata az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ezen belül az, hogy az ENSZ Párizsi Megállapodás 6. cikk (4) szerint létrehozott mechanizmust a légi közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásainál az együttműködés fokozásával alkalmazza. (4. Magyarán: a felsorolt intézményekkel /pl. többoldalú megállapodásokkal és piaci alapú globális intézkedésekkel/ a szerződő felek a zéró CO2-kibocsátás elérésére törekedjenek.)
• „A felek elismerik annak szükségességét, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a légi közlekedés környezeti hatásainak megelőzése vagy más módon történő kezelése érdekében, feltéve hogy ezek az intézkedések teljes mértékben összhangban vannak a nemzetközi jog szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel.” (7.)

Ez lényeges rendelkezés: nemzetközi jogi kötelezettségként rögzíti a légi jármű, mint környezethasználó (környezet-szennyező) üzemeltetőjének a jogi felelősségét arra nézve, hogy a káros környezeti hatást (veszélyeztetést, kockázatot és/vagy kárt) meg kell előznie, ill. megfelelő intézkedéssel azokat kezelnie kell. (Jogi szempontból ez a törvényhely tartalmazza az uniós környezetvédelem általános két alapelvét, a megelőzés és az elővigyázatosság követelményét, ami a légtérhasználatnál ugyanúgy érvényes, mint az oltalom más környezeti elemeinél/föld, víz, élővilág, stb./)

A KLNE rövid elemzése kétségtelenül bizonyítja: az a jogi tény, hogy a tagállam (esetünkben Magyarország) az ENSZ légtérhasználatnál követett klímavédelmének – az uniós jog elsőbbsége és nemzetközi egyezmény alapján – alárendelte a saját szuverenitását, egyáltalán nem jár olyan önfeladással, amely kizárná a hazai légtér idegen repülők által igénybe vételénél a környezetvédelem uniós és magyar intézményeinek a kötelező érvényét. Ellenkezőleg: a KLNE is az EU környezetvédelmi jogának a tartalmi átvételére épül, ami egyidejűleg a hazai Alkotmányon alapuló környezetvédelem intézményrendszerét is jelenti, mivel minden tagállam ennél a közösségi politikánál is (a megosztott hatáskörében) a közösségi jogátvételt követi.

 

Mit jelent tehát a nemzetközi jog és az EU jogának érvényes rendje a magyar légtér (és hasonlóan az európai égbolt) ENSZ általi, klímavédelem címén gyakorolt vegyi szennyezésénél? Nem cáfolható: az ENSZ és az EU jogosult az általa (téves szakmai-politikai döntéssel) elfogadott zéró CO2-kibocsátást célzó klímavédelmi gyakorlatot folytatni. Ennek során jogában áll – a légkör felmelegedésének csökkentéséhez – olyan technológiát alkalmazni, amit a szakértői erre alkalmasnak tartanak. (Chemtrails) Ez a joga azonban jogellenességbe fordul át, amikor az általa megbízott „klímavédő” környezethasználó tevékenysége átlépi az élet-, az egészség- és környezetvédelem Uniót is terhelő nemzetközi és közösségi jogi normáit. Az „egységes európai égbolt” keretében a különböző államok légterének külföldi gépek által használata jogszerű, megengedett, de csak akkor, ha az rendeltetésszerű. Ennek egyik alapfeltétele a környezeti veszély- és károkozás tilalmának a betartása. Ha pedig ez sérül, úgy a légtérhasználat jogellenessé válik, amivel szemben a sértett tagállam – a sérelem megfelelő orvoslásáért, a területén élők védelmében – köteles az alkotmánya szerinti közhatalmi eszközeivel fellépni.

 

———————————————————-

[46] Ld. az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendeletnek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1070/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet. (A hivatkozásokban ez az 1070/2009/EK rendelettel módosított 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.) <> Erre az uniós jogforrásra az Ltv 10/A. § (1) bekezdése is utal.

 

[47] Ld. MEGÁLLAPODÁS KÖZÖS LÉGTÉR LÉTREHOZÁSÁRÓL egyrészről az EU és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság között. (Az EU Hivatalos Lapja 2021.12.1. L 429/) <> Egyébként ez az egyezmény-minta tipikus. Pl. ehhez hasonló az EU Ukrajnával kötött egyezménye. (Ld. Megállapodás közös légtér létrehozásáról egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között. OJ L 387, 3.11.2021, p. 3–57 ) Ennek az egyezménynek a 10. cikke is környezetvédelmi fejezetet tartalmaz. Az 1. pontja szerint „ A felek elismerik, hogy a környezetvédelem fontos szerepet játszik a nemzetközi légi közlekedési politika kidolgozása és végrehajtása során.”

 

[48] A gyakorlatban emiatt a tagállam tehetetlenné válna az önvédelemre: amint a magyar kormány-nyilatkozat jelzi, nemzetközi szerződés kötelez minket az ENSZ- klímavédelem támogatására, így semmi beleszólásunk nincs ennek a konkrét vegyi végrehajtásába.

 

[49] Ld. „E megállapodás célkitűzése…/többek közt/ a környezetvédelem területét érintő közös szabályok megállapítása.” (1. cikk) A 17. cikk pedig „Környezet” címen külön fejezetet nyit a környezetjogi szabályozásra, amit hét pontban részletez.