Prof. Tanka Endre: A lehetőségekről (24/25) A CHEMTRAILS hazai és nemzetközi képlete

Dr. Tanka Endre emeritus professzor a magyarországi tudományos élet kiemelkedő alakja, az MTA doktora, akit a nagyközönség elsősorban az anyaföld jogi védelmében kifejtett munkássága alapján ismer. Ám a professzor úr a rá jellemző pontossággal és elmélyültséggel több más kritikus kérdéskört is megvizsgált, olyanokat, mint az 5G illetve a Hazánk égboltját is barázdázó vegyi csíkokat, a CHEMTRAILS-t. Ez utóbbiaknak egy 40 oldalas, gazdagon lábjegyzetelt tanulmányt szentelt, amelyet már tavaly novemberben közzétett a Varga Domokos György által szerkesztett szilajcsiko.hu. Tekintettel a tanulmány jelentőségére, valamint arra, hogy e vegyi csíkok kihatnak bolygónk életének szinte minden vetületére, úgy döntöttünk, hogy illeszkedve világháló olvasói szokásaihoz, 25 részletben, öt hét alatt az MVSZ Sajtószolgálat is közzéteszi azt.

Mindenkinek felelős és figyelmes olvasást kívánunk Prof. Tanka Endre döbbenetes feltárásához.

24/25

A hazai chemtrails a jog mérlegén
A lehetőségekről
Milyen kötelező jogszabályok korlátozzák a hazai légtér embert és környezetet veszélyeztető (károsító), idegen repülőgépek által gyakorolt használatát? Sorolhatnánk a nemzetközi jog egyes forrásait, az EUMSZ[50] környezetvédelmi fejezetét, de nem szükséges. Épp a KLNE (és más hasonló tárgyú nemzetközi egyezmények) teszik egyértelművé, hogy a környezetvédelem érvényes nemzeti normái ugyanúgy irányadók a külföldi légi járművek rendeltetésszerű légtérhasználatára, mint a tagállami jog fölött álló uniós és nemzetközi jog. Lássunk a magyar jogrendszerből erre néhány markáns példát, amelyek a külföldi repülők által a levegőbe juttatott vegyi anyagok hatásvizsgálatánál is megkerülhetetlenek!
„Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (Alaptörvény /Atv/ XXI. cikk /1) Ehhez az Alkotmánybírság (AB) fontos iránymutatásai tartoznak. Pl. az egyik kiemeli, hogy a környezethez való jog magában foglalja az egészséges, a biztonságos, a zavartalan, sőt az esztétikus környezethez fűződő jogot is, amelyek nemcsak állampolgári jogok, hanem az államterületünkön élő minden személyt megilletnek. Másrészt a környezethez való joghoz fűződik az állam objektív intézményvédelmi felelőssége. Ez arra is kiterjed, hogy az egészség- és környezetvédelem már kiépített, elért szintjét az állam köteles megőrizni, fenntartani, vagyis azt nem csökkentheti és nem rombolhatja le. (996/G/1990. és 28/1994. /V. 20./ AB határozat.)[51]
A külföldi légtérhasználó részéről is megkerülhetetlen az Atv XXI. cikkének érvényt szerző, magyar környezetvédelmi törvény: 1995. LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól. (Ktv) Az egyes környezeti elemek védelménél a Ktv külön rendelkezik a levegő védelméről. [52]
A légkör vegyi szennyezésénél – függetlenül attól, hogy ezt a környezetterhelést ki és milyen célból rendelte el és ki teljesíti (esetünkben ENSZ-klímavédelem jet gépek útján) – a környezethasználó köteles teljesíteni a Ktv követelményeit, amelyeket az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás érdekében ír elő. (Ktv 6- 8. §)[53]

Pusztán a Ktv néhány alapintézményének a jelzése nem tárhatja fel a környezetvédelemnek azt az egyetemes (bármely szintű jogforrásnál /EU, ENSZ, nemzetközi jog, tagállami jog/ kötelezően követett) alapelvét, amely szerint a környezethasználat jogszerűségének (mondhatjuk, a jogalapjának) bizonyítása, éspedig a környezethasználat megkezdése előtt, a környezethasználót terheli.[54] A chemtrails nemzetközi szakirodalma kétségtelenné teszi: ennek a bizonyítási kötelezettségnek a légkör vegyi szennyezésével járó, állítólagos „klímavédelem” egyáltalán nem, avagy nem megfelelően tett eleget. Ennek az állításnak az igaza abból következik, hogy ha a napsugárzást visszaverő ezüstjodid (vagy más vegyi anyag) légkörbe permetezésének technológiája – a környezethasználat engedélyezése előtt – hitelt érdemlően bizonyította volna annak az egészségre és a környezetre a veszélytelenségét, úgy nem találhatnának a permetanyagban különböző mérgező nehézfémeket (főként alumíniumot), amelyek jelentős tömege az esővízben és a talajban nem cáfolható.

A chemtrails esetében a légszennyezőre háruló bizonyítási teher sajátos bizonyítási szükséghelyzetet teremt. A kialakított technológia és eljárási rend alapján ui. kizárólag a környezethasználó ismeri a légkörbe szórt vegyi anyag összetételét és mennyiségét, míg ezek (de legtöbbször még a légkörszennyezés ténye is) az érintettek számára teljesen ismeretlen. Így fogalmilag elesik, hogy az azzal előállt sérelmet (veszélyeztetést, kárt, a vegyszer permetezésével fennálló okozati összefüggést, stb.) ők bizonyítsák.[55]

Az eddigiek alapján belátható: az „egységes európai égbolt” vegyi szennyezője e tevékenység következményei elől nem bújhat az ENSZ-klímavédelem és a nemzetközi jog védernyője alá, mert a környezetterhelésének jogalapja (a vegyszeres permetszórás foglalkozási szabályai, amelyek beépültek a nemzetközi egyezménybe /KLNE/) közvetlenül kötelezik őt a környezetvédelemre, aminek a megsértése kiváltja a törvényes felelősségét.

———————————————————-
[50] Ld. EUMSZ: az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés. (EU Hivatalos Lapja C. 326. 55. évf. 2012. okt. 26.)

[51] Hogy érthető legyen: amíg külföldi gépek a hazai légtérbe nem permeteztek klímavédelem címén semmilyen vegyi anyagot, addig nem merült fel az emberek és a környezet ilyen forrású veszélyeztetése. Miután azonban ez gyakorlattá vált, amit a közhatalom eltűr, e miatt az állam visszalépett az egészség- és környezetvédelmünk elért szintjéről, tehát a mulasztásával megsérti az objektív intézményvédelmi felelősségét, Alaptörvényt sért.

[52] Két rendelkezés különösen fontos. <> Ezek szerint „a levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára.” (Ktv 22. § /1/) <> A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. (Ktv 22. § /2/)

[53] A Ktv részleteitől itt el kell tekintenünk. A lényeg: a környezethasználó (itt a légkör vegyi permetezője) köteles megelőzni a környezetszennyezést és kizárni a környezetkárosítást. (Ktv 6. § /1/ b/ és c/) Továbbá: „A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet. A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.” (Ktv 8. § /1/)

[54] Ez a fontos szabály csak az eljárási rendben, a környezetvédelmi engedélyezés részleteinél jelenik meg. (Ui. eleve el kell utasítani az egészség- és életveszélyeztető, károsító környezethasználat engedélyezését.)

[55] A chemtrails valós tartalmát csak a jet gépek légi permetezéséről rendelkező hatóság ismerheti, ha ugyan a titoktartási kötelesség ezt a kört is nem szűkíti le a piramis eltérő szereplői szerint. (A sajtóból ismert olyan pilóták vallomása, ami szerint ők sem tudhatják, mit szórnak a légtérbe.)