Álmos és a Kijevi Rusz – Király B. Izabella írása

Álmos és a Kijevi Rusz

2022. március 21-én az orosz-ukrán háború negyedik hetében posztoltam a tortenelem.hu-ról Az „ukrán” néperedet és állam bejegyzést. Kiváló írás. A kommentekből idézek:

Király B. Izabella: Teszem hozzá: Álmosfia Árpád Kijevben született 840-ben.

Sn Úr: 884-ben foglalták el Kijevet a magyarok, Álmos akkor volt arrafelé a hajjakend. Nem jön ki a 840 és a honfoglalás 896. Ugor inkább valószínűbb, hogy tényleg ott született csak átnevezték Ygornak. (vicces szmájlival)

Király B. Izabella: „Álmos 839 és 850 között Kijevben saját maga képviselte a vezéri törzset, ott nőül vette a Kazár kaganátusnak a Dentu Magyaria ellen telített „gyepü”-törzsei közül a legerősebbnek, a Nyék onugor törzs fejének a leányát. Amikor apósa fiutód nélkül meghalt, Álmos örökölte annak a törzsnek a vezetését. Ezzel kezdődött meg az előbb említett kazár „gyepü” 4 törzsének a bevonása Dentu-Magyaria szabír-magyar törzsei közé.” (Padányi Viktor: Dentu Magyaria)

Sn Úr: Teljesen össze van zavarva az időszámítás, mert akkoriban még mindenki a sajátját használta és nem sikerült egységesen átszámolni. De Kijevből nem tartott az út 50 évig.

Király B. Izabella: 4 hónapig tartott. Sn Úr: 896-850 az nem 4 hónap ezért mondom, hogy összevissza vannak a dátumok. Király B. Izabella: Az előkészület 4 év, a “túra” 4 hónap. 896 (?) ígéret hava – május az indulás, földanya hava – szeptember az érkezés. Magvető hava – október, szeri nemzetgyűlés Csongrád vára alatt.

Sn Úr: Juliánusz naptárhoz képest az eltérés pont 44 év, amit a krisztusi időszámításkor írták át néhol még nem.

Király B. Izabella:… hát… igen…

Hát… igen…

Az orosz-ukrán háború miatt Kijev és a Kijevi Rusz napi téma, szerte a világon. Szomorú, hogy egy háború kell ahhoz, hogy a magyar történelemből kirekesztett, a magyar nemzeti emlékezetből száműzött Álmos újra eszünkbe jusson. Én 1995 óta Árpád-rajongó vagyok. Tíz évi gyűjtőmunkával Álmosfia Árpád címmel írtam egy történelmi-költői daljátékot, ami 12 élő előadást ért meg a 2012. július 14-i abonyi ősbemutató óta. A darab Árpádról szól, de a történet legfontosabb szereplője Ügyekfia Álmos. Tudatosan hangsúlyozottam, már a címben is ki akartam emelni Álmost, mint a magyar történelem kiemelkedően fontos szereplőjét, akivel a hivatalos magyar történetírás kiváltképp gyalázatosan bánt el. (Hóman-Szekfű „pogány szokás” szerint, Nemeskürty és Dümmerth is zsidó szokás szerint feláldoztatja saját népével a NEMZET-termető nagyfejedelmet. Badiny Jós Ferenc szerint testvérharcban esett el Ungvár közelében és Szomotoron van eltemetve.) Az orosz-ukrán háború kényszerítő körülmény! Ébresztő. Őstörténetünk, valós történelmünk megismeréséhez kulcs-szó lehet Kijev. Ebben a rendkívüli nemzetközi helyzetben (2022. február-március), örömmel tapasztalom, hogy bizony az írott és elektronikus sajtóban is többekben felmerült az Álmos és a Kijevi Rusz kérdés. Így például az INDEX 2022. március 1-i számában Kovács Róbert tollából egy igen figyelemre méltó cikk jelent meg: ÁLMOS VEZÉR ALAPÍTHATTA KIJEVET?

„(…) Meglepő kérdés, de több magyar történész komolyan elgondolkodott már azon, hogy az éppen Etelközben táborozó magyar törzsfők uralkodtak az ősi Kijevben. Köztük is a honfoglaló magyarok egyik vezetője, Árpád fejedelem apja, Álmos vezér, és komoly köze lehetett a Kijevi Nagyfejedelemség megalapításához (882). De legalábbis azt állítják, hogy az etelközi magyarok szinte hazajártak Kijevbe. Felmerül máris két újabb kérdés: ha így lett volna, akkor miért nem tudtunk eddig erről? Ha pedig nem, akkor hogyan merülhetett fel efféle gondolat? Már csak azért is erős ez a feltételezés, mert a Kijevi Rusznak is nevezett nagyfejedelemség szerepe történelmi jelentőségű volt, ők alapították Kelet-Európa első szervezett államát, amely hatalma csúcsán jóformán egész Kelet-Európát uralta, és Ukrajna mellett Oroszország és Fehéroroszország is történelmi és kulturális előzményének tekinti a Dnyeper menti várost. (…)” „(…) És Kijev állítólagos uraiként miért hagytuk el ezt a prosperáló helyet, álltunk 896-ban tovább, és vonultunk be a Kárpát-medencébe? Sorra jöttek a kijevi menyasszonyok. Csak azt tudjuk, hogy még évszázadokig szoros kapcsolatban maradtunk. Többek között aktív hitvesi politikát folytattunk egymással.(…) Könyves Kálmán is körülnézett a városban, és 1112-ben feleségül vette a fejedelmi sarj Eufémiát. Kár, hogy házasságtörésen érte, és vissza kellett küldenie őt Kijevbe. Fiukat, Boriszt pedig nem ismerte el törvényes utódjának, aminek az lett a kellemetlen következménye, hogy a kitagadott herceg hosszú évtizedekig tört borsot a király orra alá, és megállás nélkül követelte magának a magyar koronát. (…)”

Jók a felvetések!

Ki alapította Kijevet? 1982-ben fennállásának 1500-dikévfordulóját ünnepelték. Ezek szerint 482-ben alapították. Hogy azok kik lehettek? Ennek a megválaszolásából semmi esetre sem hagyható figyelmen kívül a hun-kérdés, ami ugyancsak tisztázandó. Kelet-Európa első szervezett állama a Kijevi Rusz? Badiny Jós Ferenc (Kötött Kéve 1996. 02. 07.) nem egyszerűen Kijevi Ruszról, hanem Keleti Magyar Birodalomról beszél, mely magába foglalta Onoguriát, Dentumogert, Etelközt, „Lebediát”. S ha ez így volt, akkor bizony jogos és tabudöntögető Kovács Róbert kérdése: Akkor miért nem tudtunk erről eddig? Vajon miért nem? Mondjuk azért, mert tényleg elképesztő végkövetkeztetésekre lehetne jutni. Elég lenne csak a CSODASZARVAS (leletek) nyomán rajzolgatni egy térképeket, pl: Zöldhalompusztától, Tápiószentmártontól (Atilla domb) – Kijeven át (Nemzeti Múzeum)- dél-szibériai Ukok-ig (szkíta jéghercegnő), és az Ujuk-völgyi szkíta fejedelmi halomsírjáig, a tuvai kurgánig. A „csodaszarvas” természetesen nem egyszerű „kincs”, hanem a magyarság világszemléletének és műveltségének ékes bizonyítéka. (A Csodaszarvas a szkíta kultúrában az égbolt, a világmindenség szimbóluma. Szarva közt a Nap, homlokán az esthajnalcsillag, szügyén a Hold, oldalán milliom csillag. „Csodafia szarvasnak ezer ága-boga. Ezer ága-bogán ezer égő gyertya: Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.” Mi nem egy szarvast, „csodaszarvast” követtünk, hanem a „csillagok járását” ismertük, a „világmindenséggel mértük magunkat”. Ennek a tudásnak az esszenciája, képes, szimbolikus megjelenése a csodaszarvas.)

De elgondolkodtató a Rusz szó etimológiája is. Jelentése, kialakulása még nem tisztázott! Négy fontosabb elmélet is létezik rá a nyelvtudományban. A viking elmélet, a keleti szláv elmélet, az alán (iráni) elmélet, és a nyugati szláv elmélet. Egyelőre nincs általánosan elfogadott etimológiai levezetése a Rus szónak. Hogy nem jutott senkinek eszébe esetleg magyar megfejtést adni!

Számomra ordítóan kézenfekvő: Az úr eredeti jelentése szerint olyan férfi, akinek hatalma és tekintélye van. (A kéthangú ősszavaink egyike. (Rátki Zoltán) Az úr, uru „cím” fejedelmet, uralkodót jelentett. Az ur szóból származik többek között az ország szavunk is. (uruszág). A szó a -ság képző ritkább -szág változata hozzátételével (mint jószág), nyerte el mai alakját (uruszág – urszág – ország). Az ország tehát az „úrság” alakváltozata, legrégebben a törzsi területet jelentett. Kijevi rusz? Urusz-uruszság-ruszság-rusz = Kijevi ország = állam! Lehet, hogy az „orosz” se névadó. Talán a magyar „úr”? Még tovább gondolva, nem mi vagyunk-e az orosz-ok névadója is?) Régi jelenlétünknek a térségben ez meglehetősen erős nyelvi bizonyítéka lenne. (A szabír Szibéria is beszédes.)

E kis műkedvelő nyelvészkedés, és történészkedés után sokkal fontosabb és feltétlenül időszerűbb: Ügyekfia Álmost, mint nemzet-alapító politikust illik méltatni.

Mit köszönhetünk Álmosnak és Kijevnek?

A Turul-mítoszt, Árpádot, a Vérszerződést, a Magyar Nemzet megszületését,

és a Turul-dinasztia Kárpát-medencei hazatérését!

A Turul a Nap, a fény aranymadara – meggyőződésem szerint nagyon ősi, tengrista szimbólum. A NAP az élet forrása (Emese álma ezt csodálatosan, költőien, bámulatos természetismerettel meséli el.), és emberi-jogi jogforrás (Vérszeződés). (A NAP az az ISTENSÉG, ami templomba be nem fér, s aminek áldását mindenki egyformán élvezheti, – hacsak el nem bújik előle! – mondja Atilla nagykirályunk is a maga erkölcsi alapvetéseiben.)

Kijevben született Álmosfia Árpád, a Kárpát-haza honalapítója 840-ben. Álmos volt a nagy hazatérés-projekt ötlet-gazdája, kiváló diplomata, a Vérszerződés inspirálója és moderátora. Árpád volt a megvalósítója. Bámulatos haditett, tökéletes logisztikával. Álmos és Árpád politikai éleslátását, történelmi és földrajzi tájékozottságát mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a terv megvalósult. Árpáddal a Turul-nemzetség tért haza a Kárpáti őshazába.

Az Álmos-féle Vérszerződés, ami Kijevben történt, nem egy alkalmi katonai akcióra szóló együttműködési megállapodás volt, hanem a legszélesebb közmegegyezéssel létrehozott katonai, gazdasági és politikai együttműködési szerződés. Vérszerződésben megfogalmazott minden alkotmányos alapelv máig érvényes. A világtörténelemben egyedülállóan Álmos és Árpád magyarjai öntötték közjogi formába a Vérszerződésben, az egyes embert a nemzeti közösséghez fűző nemzeti kötelék fogalmát, az igazságosság és a közszabadság eszméjét, az igazságos birtokfelosztás, közteherviselés, felelős kormányzás, népképviselet, és hatalmi visszaélés esetére a visszahívás és az ellenállás jogát. (Schiller Bódog: Politikai Magyarország 1912) A Vérszerződés mélyen a magyar nemzet kultúrájában gyökerezik. Olyan közjogi alapigazságok, melyek a magyarság ősi tapasztalatainak, viselkedési szokásainak, érték- és erkölcsi követelményrendszerének a manifesztációi, sajátos magyar kinyilatkoztatások. (VM108Pont) Szövege nem „vélt” vagy kitalált szöveg, hanem sok ezer éven át működő társadalomszervező elvek, melyeket korábban nem volt szükséges írásba foglalni. S amíg az új koreszmék ki nem kezdték, a magyar társadalom ezen elvek alapján zavartalanul működött. A Vérszerződés szövege az egészséges, igazságos, szerves társadalom működésének lényegét fogalmazza meg. Erkölcsi alapvetés. Minden benne van, aminek egy alkotmányban benne kellene lenni. Arra is felhívnám a figyelmet, ami nincs a Vérszerződésben. Nincs benne ugyanis semmi transzcendens, természetfölöttire, vagy antropomorf istenképre való utalás. (A magyar istenségek nem ember-, hanem a Turulmadár, Csodaszarvas, Fehérló alakjában jelennek meg. A Vérszerződés tisztán politikai aktus volt.)

Kijevben született meg 7 törzs, 108 nemzetség vérszerződése, azaz a Magyar Nemzet:

1§. Ügyekfia Álmos igen vitéz és katonai viszontagságokban felette hatalmas nemzetté tette törzsét, a magyart. Amíg Álmos nemzetsége él, mindig abból választassék az egyesült nemzet fővezére, fejedelme. Az új, egységes nemzet Álmos nemzetsége után neveztessék magyarnak! (Ma is érvényesítendő követelmény: Magyarokat csak magyarok képviselhetnek, magyarnak magyar legyen a vezetője.)

Nagyon nehéz megrajzolni a saját Álmos-képemet. Rendet vágni a mindenféle elméletek káoszában. A bennem kialakult teljesen szubjektív Álmos-képet lényegében Padányi Viktor, Zajti Ferenc, Kolozsvári Grandpierre Endre, Katona Sándor, Komjáthy István, Magyar Adorján, Badiny Jós Ferenc, Schiller Bódog és persze még sokan mások alakították. A múltat nehéz „rendbe tenni”, de a máig ható üzeneteket meg lehet és meg kell fejteni. Álmost is vissza kell helyezni végre a politikai közgondolkodásban és a magyar történelmi tudatban az őt megillető helyre! Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs… mondja Berzsenyi.

Vissza tehát a magyar útra! – Álmossal! Most is a kiinduló állomás: Kijev.

A Magyarok Világszövetségének elnöke Patrubány Miklós inspirálta ezt a kis Álmos-összefoglalómat. Érdekelte a véleményem. Hát, most közreadom.

A képmellékletek (Wikipediáról) között ajánlom a tisztelt Olvasó figyelmébe azt a fotót, ami az ebédlőmben készült Badiny Jós Ferenccel 1994-ben.

Melléklet: A Kijevi csata – Király B. Izabella blogján https://kbizabella.blogspot.com/2022/03/blog-post.html

Képek: