A Magyarok Világszövetsége elnökének júniusi nemzetpolitikai előadása három részre tagolódott. A FELVIDÉK szóhasználat helyetti javaslat: ÉSZAK-MAGYARORSZÁG nagy tapsot aratott.
Az ELSŐ RÉSZBEN az MVSZ május 15-16. között megtartott elnökségi ülésén és Küldöttgyűlésén meghozott határozatokat ismertette. Mindkét testület EGYHANGÚ szavazattal fogadta el az
Előterjesztés: És mégis… – A Magyarok Világszövetségének (szenvedés)története a Fidesz uralom alatt című dokumentumot,
amely itt: / 1285203767145551 és itt: http://mvsz.info/?p=10864 olvasható.
Arról 90%-os többséggel döntött a Küldöttgyűlés, hogy az MVSZ kéri az új kormánytól és az Országgyűléstől szerzett jogának – a költségvetésből való részesedésnek – a helyreállítását, és felajánlja – miként tette azt az előző kormánynak is – a világ magyar közösségei körében szerzett tapasztalatait és kapcsolatrendszerét (személyes és intézményi), valamint a magyar sorskérdések kezelésében szerzett jártasságát.
Voltak hárman, akik tartózkodtak és egy ellenszavazó. A tartózkodók egyike, aki semmiképpen nem kívánta a 90%-os többséggel elfogadott határozatot utólag sem felvállalni – Gyetvay György Gergely, az MVSZ Elnökségének tagja és a Fővárosi Szervezet elnöke – azóta lemondott tisztségeiről.
Volt egy erdélyi küldött, Borbély Zsolt Attila, aki a választásokat megelőző időszakban fékevesztett kampányt folytatott a Fidesz mellett – a kampány hajrájában, a közszolgálati médiában megszólalási lehetőséget biztosítottak neki –, és arra biztatta a Mi Hazánk szavazóit, hogy ne a Mi Hazánk egyéni jelöltjeire szavazzanak, hanem a fideszesekre. Ő volt az egyetlen, aki a Küldöttgyűlésen a határozat ellen szavazott…
A nemzetpolitikai előadás MÁSODIK RÉSZÉBEN – június lévén – Patrubány Miklós Trianon kérdésével foglalkozott. Külön tárgyalta az utódállamokban zajló folyamatokat, illetve a magyarországi teendőket. Kitért a Felvidéken tapasztalható magyarellenességre: a benesi dekrétumoknak máig hatályban tartására, a dunaszerdahelyi magyarok büntető eljárás alá vonására, akiket hét év börtönnel büntetnének azért, mert egy magyar nemzeti zászlós emlékhelyet alakítottak ki a város egyik közterén. A szlovák kormány még azokat is büntetné, akik bátorkodnak a FELVIDÉK elnevezést használni. Legújabban pedig a szlovák külügyminiszter, majd a minap maga a köztársasági elnök és megrótta Magyar Péter miniszterelnököt azért, mert Trianon-napi beszédében az mondta, hogy Magyarország önmagával határos. Mindezek a magyarellenes kihívások arra késztették a Magyarok Világszövetségének elnökét, hogy indítványozza: amennyiben a szlovákok kifogásolják a Felvidék megnevezést, ami egy politikamentes földrajzi fogalom, és a szlovákoknak kimondottan kedvébe járó, a valóságot megszépítő szóhasználat, akkor az MVSZ ezután az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG megnevezést használja a FELVIDÉK helyett. Van is rá európai példa, kettő is: Észak-Írország, amely nem Írország, hanem Nagy-Britannia része, valamint Észak-Macedónia, amely egy Görögországtól független állam, de mégsem használhatja a Macedónia nevet, mert az a történelem során Görögország része volt. Az Észak-Magyarország megnevezés történelmileg teljes mértékben indokolt, hiszen bő 1500 éve azon a területen magyar királyságok léteztek. Továbbá alátámasztja e választás helyességét az a körülmény, hogy az ország létrejöttekor, annak címerébe az évezredes magyar állami címer elemeit építették be: a hármas halmot és a kettős keresztet. Az elnök bejelentése spontán módon kitörő, nagy tapsot aratott.
A HARMADIK RÉSZT az MVSZ elnöke június 16-ának, mint jelentős magyar történelmi emléknapnak szentelte.
1703-ban, június 16-án lépte át a lengyel-magyar határt II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem, és kezdődött el a nyolc évig tartó szabadságharc, amely győzelemre ugyan nem jutott, de amelynek eredményeképpen a Magyar Királyságban helyreállt az alkotmányos jogfolytonosság. Az elnök megemlítette, hogy miután a Rákóczi Szövetség, amely az idén is több milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, nem kívánja kiadni a vezérlő fejedelem KIÁLTVÁNY-át, arra hivatkozva, hogy nincs pénz, a Magyarok Világszövetsége ezt mindenképpen megteszi. Az elnök egyben kérte az Országgyűlést: miután a Rákóczi Szövetség a külhoni magyar fiatalok támogatására szánt közpénz jelentős részét a Digitális Polgári Körök tanácskozásainak befogadására költötte, a költségvetés kiigazításakor a Rákóczi Szövetségnek juttatott pénz felét irányítsák a Magyarok Világszövetségéhez.
1989. június 16-án temették újra Nagy Imre miniszterelnököt és vértanú társait. Patrubány Miklós kifejtette azt, hogy Rácz Sándornak ekkor elmondott emlékbeszéde, és különösképpen az, hogy 40 évnyi tilalom után elénekeltette a Hősök terén összegyűlt százezrekkel a Boldogasszony Anyánk című régi magyar himnuszt, politikailag jelentősebb esemény volt mint Orbán Viktor megszólalása, de a rendszerváltást kitaláló erők a sajtó révén Rácz Sándor tettét elfeledtették az emberekkel. Megemlítette azt is, hogy Fazakas Zoltán, az MVSZ Hajdú-Bihar megyei elnöke, aki a Fidesz egyik alapítója volt, friss tanulmányban fejtette ki: Orbán Viktorból Soros György csinált 1998-ban miniszterelnököt.
1999. június 16-án Szent II. János Pál pápa Ószandecen szentté avatta Árpád-házi Boldog Kingát. Ekkor mondta Tarnow püspöke: a székely Európa egyik ősnépe…
Az előadás felvétele itt tekinthető meg:
MVSZ Sajtószolgálat
11869/250618_667